Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) július közepén Moszkvában dönt a 2008-as nyári olimpia helyszínéről, amelyért Peking, Párizs, Torontó, Oszaka és Isztambul indul. Budapest 2012-es kandidálásának esélyét jelentősen befolyásolná, ha az európai város nyerne a szavazáson. Ebben az esetben ugyanis nem valószínű, hogy ez öreg kontinensről választják ki a következő olimpia rendezőjét. Budapest pályázatáról 2005-ben dönthet a NOB. Mivel a bizottság gyakorlata alapján nem szoktak egyből bizalmat szavazni az újonc jelentkezőknek, a magyar tender akár a 2016-os vagy akár 2020-as olimpia megrendezését is előkészítheti.
Még nem lehet pontosan tudni, mely városok pályáznak majd a 2012-es olimpiára. Magyar sajtójelentések szerint Madrid, London, New York, Buenos Aires és Fokváros szeretnének olimpiát rendezni abban az évben. Internetes források szerint pályázni szeretne egyebek között Moszkva, Havanna, Dublin, Tel-Aviv, valamint három német és nyolc amerikai város is. Valószínű azonban, hogy a 2008-as vesztesek is újra pályáznak majd.
A londoni olimpia megrendezését a Wembley stadion körüli huzavona nehezíti - írja a Guardian. A brit kormány vonakodik támogatni a stadion megépítését és a City bankjai sem szeretnék állni az építkezés 660 millió fontos költségét.
A nyolc amerikai pályázó város közül 2002 októberében választja ki az USA olimpiai bizottsága a győztest, amely majd képviseli az Egyesült Államokat a nemzetközi pályázaton. Az Enquirer.com arról tudósít, hogy New Yorkban mintegy 1,8 milliárd dollárra becsülik az olimpia megrendezésének költségeit és 1,3 milliárd dolláros többlettel számolnak a mérlegben. A rendezvények helyszíneinek többsége már felépült és a tervek szerint az adófizetők pénzére nem lesz szükség a további építkezésekkor. Dallas 2,5 milliárd dolláros tervezett költségvetését teljes mértékben magánforrásokból kívánják fedezni. A szintén jelentkező Houston olimpiai honlapján olvasható, hogy a város mintegy 3,5 milliárd dolláros - közvetlen és közvetett - bevétellel számol a város körzetében. A játékok megrendezésére mintegy 1,5 milliárd dollárt szán, a pénz 20 százaléka helyi forrásból származna, elsősorban a jegyeladásból és a szponzori bevételekből. Számításaikat az 1996-os atlantai olimpia eredményeire alapozták, mely szerint a szövetségi állam mintegy 200 millió dollárt nyert az autópályadíjakon, az atlantai körzetben pedig mintegy 80 ezer új munkahelyet teremtett az esemény, ami felgyorsította az infrastrukturális beruházásokat. Mindez Georgia államnak még mintegy 200 millió dollár plusz adóbevételt is hozott.
R. Á.
