A csatlakozásra váró országokat tömörítő G-5 csoport pénzügyminisztereinek közös sajtónyilatkozata alapján arra lehet következtetni, hogy a magyar kormány átértékelte pár hónappal ezelőtt adott középtávú inflációs prognózisát. A szlovéniai találkozón ugyanis egyetértés mutatkozott abban, hogy 2004-re 4 százalékra mérsékelhető az infláció a csoport tagországaiban, azaz Csehországban, Észtországban, Lengyelországban, Szlovéniában és Magyarországon. Az előrejelzés módosítása nyilván összefüggésben van az egy hónapja hozott árfolyam-politikai intézkedésekkel, vagyis az árfolyamsáv plusz-mínusz 15 százalékpontra történő kiszélesítésével. A jelek szerint a kormány arra számít, hogy a csökkenő importált infláció 1-2 százalékpontot faraghat le 2004-ben az inflációból. A hivatalos prognózis idén 8-9, jövőre 6-7, a rákövetkező két évben pedig 5-6 százalékos inflációt feltételez. Az árindex mérséklődésének lassulását a szolgáltatások és az élelmiszerek árszínvonalának az EU-szintre történő felzárkózásával magyarázza a gazdaságpolitikai program.
Varga Mihály az MTI-nek elmondta, hogy az EU-csatlakozásra készülődő országok tagfelvételi időpontjával kapcsolatos bizonytalanságok új politikai és pénzügyi problémákat okozhatnak. Ezek az országok egyebek között olyan fejlesztésekbe és beruházásokba kezdtek, amelyek „szükséges találkozási pontja az EU-csatlakozás”, ezért számukra mindenképpen gazdasági hátránnyal is járna, ha az EU későbbre halasztaná a felvételt.
A pénzügyminiszter illuzórikusnak nevezte azt az elvárást az unió részéről, hogy a tagjelölt országok a következő években radikálisan csökkenteni tudják a folyó fizetési mérlegük hiányát. Az EU-országok gazdasági szintjének az eléréséhez ugyanis beruházásokra, strukturális reformokra van szükségük, ami a folyó fizetési mérleg romlásával jár. Rendezésre váró kérdésnek tartja, hogy az újonnan csatlakozó országoknak legyen lehetőségük kihasználni az EU piacaira jutás előnyeit, s ne kelljen rögtön a csatlakozást követően nettó befizetővé válniuk.
B. Z.
