BUX 139495.62 1,36 %
OTP 44920 2,14 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A kormány ismét módosította inflációs prognózisát?

Hírügynökségi jelentések szerint a G-5 csoport ljubljanai találkozóján a pénzügyminiszterek - köztük Varga Mihály - egyetértettek abban, hogy 2004-re országukban 4 százalékra szorítható le az infláció. A kormány középtávú gazdaságpolitikai programja még 5-6 százalékkal számolt arra az esztendőre, ezt vélhetően az árfolyamsáv kiszélesítésének hatásait figyelembe véve módosították. Varga szerint a csatlakozásra váró országokon nem kérhető számon, hogy az elmaradt beruházások pótlása miatt romlik a fizetési mérlegük egyenlege.

2001. június 8. péntek, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A csatlakozásra váró országokat tömörítő G-5 csoport pénzügyminisztereinek közös sajtónyilatkozata alapján arra lehet következtetni, hogy a magyar kormány átértékelte pár hónappal ezelőtt adott középtávú inflációs prognózisát. A szlovéniai találkozón ugyanis egyetértés mutatkozott abban, hogy 2004-re 4 százalékra mérsékelhető az infláció a csoport tagországaiban, azaz Csehországban, Észtországban, Lengyelországban, Szlovéniában és Magyarországon. Az előrejelzés módosítása nyilván összefüggésben van az egy hónapja hozott árfolyam-politikai intézkedésekkel, vagyis az árfolyamsáv plusz-mínusz 15 százalékpontra történő kiszélesítésével. A jelek szerint a kormány arra számít, hogy a csökkenő importált infláció 1-2 százalékpontot faraghat le 2004-ben az inflációból. A hivatalos prognózis idén 8-9, jövőre 6-7, a rákövetkező két évben pedig 5-6 százalékos inflációt feltételez. Az árindex mérséklődésének lassulását a szolgáltatások és az élelmiszerek árszínvonalának az EU-szintre történő felzárkózásával magyarázza a gazdaságpolitikai program.

Varga Mihály az MTI-nek elmondta, hogy az EU-csatlakozásra készülődő országok tagfelvételi időpontjával kapcsolatos bizonytalanságok új politikai és pénzügyi problémákat okozhatnak. Ezek az országok egyebek között olyan fejlesztésekbe és beruházásokba kezdtek, amelyek „szükséges találkozási pontja az EU-csatlakozás”, ezért számukra mindenképpen gazdasági hátránnyal is járna, ha az EU későbbre halasztaná a felvételt.
A pénzügyminiszter illuzórikusnak nevezte azt az elvárást az unió részéről, hogy a tagjelölt országok a következő években radikálisan csökkenteni tudják a folyó fizetési mérlegük hiányát. Az EU-országok gazdasági szintjének az eléréséhez ugyanis beruházásokra, strukturális reformokra van szükségük, ami a folyó fizetési mérleg romlásával jár. Rendezésre váró kérdésnek tartja, hogy az újonnan csatlakozó országoknak legyen lehetőségük kihasználni az EU piacaira jutás előnyeit, s ne kelljen rögtön a csatlakozást követően nettó befizetővé válniuk.
B. Z.

Baka Zoltán
Baka Zoltán

Ez is érdekelhet