Az Országos Betétbiztosítási Alap 2000-ben 9,2 milliárd forint mérleg szerinti eredményt könyvelt el, csaknem háromszorosát az előző évi 3,2 milliárd forintnak - jelentették be az alap vezetői kedden. A kiugró növekedés magyarázata az, hogy az alapnak tavaly 2,4 milliárd forinttal kevesebb céltartalékot kellett képeznie, mint az előző évben, ami csökkentette ráfordításait. A bevételek ugyanakkor a céltartalék felhasználásának köszönhetően 2,6 milliárd forinttal nőttek. A céltartalék alakulása mögött - ami 80 százalékban befolyásolta az eredményt - a Realbankkal kapcsolatos követelések megtérülési kilátásainak javulása áll.
Tavaly egy kisebb válságkezelésre volt szükség: az alap a Rákóczi Hitelszövetkezet betétbefagyása kapcsán 300 millió forint kártalanítást fizetett ki mintegy 1300 ügyfélnek.
Az OBA mérlegfőösszege tavaly 27 százalékkal, csaknem 32 milliárd forintra bővült. Az alap saját tőkéje 2000 végén 30,8 milliárd, likvid vagyona 25 milliárd forint volt. A fedezettségi mutató (a likvid vagyon a kártalanítási kötelezettségre vetítve) 1,2 százalékról 1,5 százalékra nőtt. Jánossy elmondta, hogy a nemzetközi összehasonlításban is jónak számító mutatót rövid távon nem kívánják növelni, ezért is csökkentették az idei évtől 40 százalékkal a díjkulcsokat (az átlagos díjkulcs 1 ezrelékről 0,6 ezrelékre mérséklődött). Hosszabb távon azonban gondolni kell a likvid vagyon növelésére, mert az EU-csatlakozás időpontjában a kártalanítási összeghatár 6 millió forintra emelkedik, ami az OBA kártalanítási kötelezettségét másfélszeresére növeli.
Az OBA éves jelentéséből kiderül, hogy a hitelintézetekben elhelyezett megtakarítások 2000 elején 5382,7 milliárd forintra rúgtak. Az OBA- biztosítottság részaránya a hitelintézeti megtakarításokon belül tavaly 70,9-ről 73,9 százalékra nőtt, ugyanakkor az állam által garantált állomány 7,7-ről 7,2 százalékra, a nem biztosított állomány pedig 21,4-ről 18,9 százalékra csökkent. Az 1 millió forintos kártalanítási összeghatárt figyelembe véve a betétek több mint kétharmada védett az OBA vagy az állami garancia által.
Az alap kártalanítási kötelezettségének aránya ugyanakkor a biztosított betétállományon belül 2000 elejére 39,8 százalékra csökkent, ami 5,2 százalékpontos mérséklődés 1999-hez képest. (A kártalanítás összegének reálértéke az 1993. évi meghatározása óta folyamatosan csökken, a fogyasztói árindexekkel korrigálva ma már csupán 322 ezer forintot ér.) Ez annak a következménye, hogy az OBA által biztosított betétek átlagos állományának emelkedésével összhangban megnőtt az 1 millió forint feletti betétek, azaz a nem védett betétrészek részaránya. Ennek következtében a teljes megtakarításállományon belül nőtt ugyan a biztosított betétfajták teljes állománya, de az OBA kártalanítási kötelezettsége 2,5 százalékponttal, 31,9-ről 29,4 százalékra csökkent. Magyarországon 2000 elején 36,6 (1999 elején 39,6) százalékos kártalanítási kötelezettség állt fenn, ebből 29,4 százalék az OBA-ra jutó kártalanítás, 7,2 százalék pedig az állami költségvetés kötelezettsége. Tendenciáját tekintve tehát ellentmondásos folyamat tapasztalható: a megtakarítások védettségének az OBA javára való eltolódása mellett valójában csökken a kártalanítási kötelezettség.
B. Zs.
Barna Zsuzsa