A hpt. szerint hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonos sem a közvetlen, sem a közvetett tulajdoni hányada, sem az általa gyakorolt szavazati jog mértéke nem lehet több 15 százaléknál, kivéve a magyar államot, más hitelintézetet, biztosítóintézetet, befektetési társaságot és az OBA-t, de az utóbbi is csak a betétek befagyásának megelőzése érdekében. A módosítással a Posta is a kivételezettek listájára kerül, s megteremtődik a jogi feltétele annak, hogy akár többségi részesedést szerezzen a Postabankban.
A kormány márciusban hozott elvi döntést arról, hogy támogatja a Magyar Posta Rt. tulajdonszerzését a Postabankban, de hogy ez mekkora pakettben ölt testet, ezután dől el. A tulajdonszerzés célszerű mértékét május végéig kell megvizsgálniuk az erre felkért minisztereknek. A NAPI Gazdaság úgy tudja, hogy a pénzügyminiszter várhatóan szerdán konzultál a miniszterelnökkel, és utána véglegesíti javaslatát. A Posta a teljes (99,9 százalékos) állami pakettet követeli, az államigazgatási szakemberek szerint azonban már csak azért sem volna célszerű a Posta kizárólagos tulajdonába adni a Postabankot, mert a Postának most sincs elképzelése arról, hogy mit kezdene vele. A vonatkozó kormányhatározat ugyan előírja azt is, hogy május végéig el kell készíteni a Postabank és a Magyar Posta együttműködési stratégiáját - benne a bank üzleti stratégiáját, üzleti és pénzügyi terveit, a Postával összehangolt fejlesztési terveket, ezek finanszírozási módját és ütemezését -, a leendő stratégiai tulajdonos azonban ezt nem tartotta sürgetőnek.
Szakértők szerint a kormány rövid időn belül a második hibát követné el a több száz milliárd forint költséggel konszolidált Postabank ügyében, ha a Posta kizárólagos tulajdonába adná azt. Az elsőnek a szakmai közvélemény azt tekinti, hogy pályáztatás helyett az OTP Bankkal kezdett kizárólagos tárgyalásokat.
B. Zs.
