A sertéshús exporttámogatása fejében a VHT vállalta, hogy termelői önkorlátozást vezet be, ennek részleteiről szerdán dönt a terméktanács elnöksége. Az elképzelések szerint minőségtől függően maximált árat állapítanának meg az élő sertésre, amely felett a VHT intervenciós kasszájába a jelenlegi kilogrammonkénti 2-2 forintnál többet kellene befizetniük a termelőknek és feldolgozóknak egyaránt (NAPI Gazdaság, 2001. május 26. szám, 1-3. oldal).
A magyarországi sertésállomány mintegy 60 százalékát tartó, elsősorban nagyobb gazdaságokat tömörítő Sertéstenyésztők Országos Választmányának tegnapi döntése szerint a tenyésztők vállalnák, hogy június 1-jétől egyelőre egy hónapig - mivel nem lehet tudni, hogy azután milyen szinten lesznek a sertésárak - 5 forint többletet fizessenek be az intervenciós kasszába, a továbbiakról később lehetne dönteni - mondta lapunknak Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára a választmány tegnapi ülése után. A termelők feltétele szerint ugyanakkor a feldolgozóknak ennél nagyobb többletet kellene befizetniük, mivel ők az E és az U minőségű sertések után 15-20 forintos minőségi támogatást kapnak. Lapunk más forrásból származó értesülése arról szól, hogy a termelők a feldolgozók által befizetendő többletet 10 forintban konkretizálták. (A jogszabályok értelmében kilogrammonként 20 forint a befizetés maximuma, erre azonban a VHT szerint nincs szükség.)
A választmány úgy vélte, hogy az élő sertés felvásárlási árának nem szabad a jelenlegi kilogrammonként 355 forint alá süllyednie, az állomány elmúlt években tapasztalható jelentős csökkenését ugyanis csak a jelenlegi árakkal lehet megfordítani. Idén az első héten 292 forint, a huszadik héten 354 forint volt az élősúlyra vetített felvásárlási ár kilogrammonként, az első húsz hét átlagára pedig 310 forint lett. A sertéstartás költségeinek tavalyi nagy - elsősorban a takarmányozás, az energia és a környezetvédelem területén bekövetkezett - emelkedése miatt jelenleg a tartás önköltsége is 310 forint kilogrammonként, az idei év eddigi részében kialakult ár tehát éppen fedezi a tartási költségeket. Amennyiben az év hátralévő részében megmaradna a jelenlegi kilogrammonkénti 356 forintos élősertés-ár, úgy az éves átlagár 338 forint körül alakulna az 1998-ban számolt 254 forint után, ami 9 százalékos nyereséget jelentene a sertéstartóknak.
László Levente
