Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- A turisztika évről évre javuló teljesítménye tendenciaszerű felívelő folyamatba illeszthető jelenség, avagy átmeneti okai vannak a javulásnak?
- Megítélésem szerint semmiképpen sem lehet átmenetinek tekinteni az elmúlt években, illetve idén tapasztalt javulást. Ez illeszkedik abba a nemzetközi trendbe, amelyik a turizmus világméretű fellendülését mutatja. Azt is figyelembe kell venni azonban, hogy ez a kedvező folyamat elsősorban a minőségi szolgáltatások piacán tapasztalható. Ezt felismerve a kormányzat kifejezetten a minőség javítását szolgáló fejlesztéseket kezdeményezett a turizmusban. Ennek egyik markáns megjelenése a Széchenyi tervben foglalt, egyébként ugyancsak rekordösszegű finanszírozási lehetőség.
- Láthatók-e konkrét eredményei e kezdeményezésnek?
- Magyarország felértékelődött a nemzetközi idegenforgalmi piacokon. E pozíció megtartásához át kell alakítani az ország turisztikai imázsát, fel kell számolni a korábbi, hagyományosnak tekintett puszta-paprika-gulyás szentháromság korlátait és olyan, a nemzetközi piac változásainak megfelelő, új versenyelőnyöket biztosító területeken célszerű további fejlesztéseket végrehajtani, mint a gyógy- és lovas turizmus vagy az üzleti és konferencia szegmens. E területek egyébként nagyjából egybevágnak az ország adottságaival, azaz a természeti és kulturális-történelmi adottságokra lehet építkezni. A turizmus fejlesztésének egyébként a makromutatókban is megjelenő eredményei vannak, tavaly a bevételek rekordösszeget, 3,7 milliárd eurót tettek ki, és az idei első negyedévben is rekordot sejtetnek az időarányos számok.
Az idén az első negyedévben a bevételek elérték a 767 millió eurót, ami 21 százalékkal több, mint amennyi a tavalyi év első negyedévének bevétele volt. Az aktívum 16,6 százalékkal nőtt.
Az árnyaltabb elemzésekből egyébként kiderül az is, hogy a minőségi fejlesztés „erőltetése” bejött, a kereslet ugyanis a magasabb kategóriájú - és értelemszerűen drágább - szolgáltatások iránt pregnánsan növekszik, míg az alacsonyabbak iránt legfeljebb stagnál. A minőségi fejlesztéssel egyébként a beutazó turizmus időbeli megoszlását is kedvezően lehet befolyásolni. Így ugyanis kevésbé a főszezonnak tekintett júliusra és augusztusra eső 3-4 héten múlik a vállalkozások jelentős részének éves eredménye, azaz a beutazások sokkal egyenletesebben oszlanak meg az év során. Az előbb említett kiemelt területek ugyanis nem kötődnek semmiféle szezonhoz.
- Az ország felértékelődése hoz-e változást a Magyarország iránti kereslet összetételében?
- A hagyományos piacokról - Németországból, Ausztriából, Olaszországból - érkező turisták száma jelentősen nőtt, ettől elmaradó tempóban emelkedett viszont az általuk eltöltött éjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken. Ez azt is jelentheti, hogy a hagyományos piacokról érkezők közül egyre többen tartanak fenn saját tulajdonú ingatlant, ami ugyancsak a kereslet stabilitását jelzi.
Markáns eredményei mutatkoznak az idegenforgalmi diplomáciának. Tavaly nyílt meg az izraeli és a spanyolországi külképviselet, s e két országból a beutazók száma 240, illetve 34 százalék felett növekedett, ami jelentősen meghaladja az átlagot. Folytatjuk egyébként a külföldi jelenlét erősítését: terveink szerint 2002 végéig Belgiumban, Rómában és Sanghajban nyitunk külképviseletet, illetve információs irodát.
- Milyen fejlődési pályát lehet felvázolni középtávra a magyarországi idegenforgalom elé, mekkorák a növekedési potenciálok?
Magyarország idegenforgalma a régióban - nem számítva Ausztriát - a legfejlettebb, ennélfogva a legnagyobb kereslet is iránta jelentkezik. Figyelembe véve a nemzetközi növekedési kilátásokat, a magyar turizmusnak semmiképpen sem kell szűk esztendőkre számítania. Biztató az is, hogy a régióból - elsősorban Oroszországból, Szlovéniából, Horvátországból - is jelentősen emelkedett a beutazók száma, és mivel ezek az államok feltörekvőknek számítanak, az átlagosnál gyorsabb növekedésnek néznek elébe, így az ott támasztott fizetőképes kereslet is gyorsan bővülhet.
A kilátásokat megvilágítandó érdemes összevetni a magyar turizmus eredményeit az osztrákéval. A két országba évente nagyjából megegyező számú turista érkezik, az idegenforgalom bevételei viszont Ausztriában ötször akkorák mint nálunk, tehát még van hová fejlődni. Igaz, az osztrák aktívum már csak kétszerese a magyarénak.
- E pálya befutásához miként kíván hozzájárulni a kormányzat, terveznek-e a pályázatokon kívül másféle szubvenciót - például kamattámogatást, vagy adókönnyítést - az idegenforgalmi vállalkozásoknak?
- Az idegenforgalom fejlesztésére szánt idei 25, illetve jövőre előirányzott több mint 28 milliárd forint nemzetközi összehasonlításban is magas. E források zömét vissza nem térítendő formában juttatjuk a vállalkozásoknak. Alapvető szempont, hogy az ágazaton belül ne a szezonális ágakat támogassuk, annak érdekében, hogy minél magasabb legyen a turizmusból származó költés és növekedjen a Magyarországon eltöltött napok száma.
Korábban létezett kamattámogatás, ám az több adminisztrációval járt, ezért a vállalkozásoknak kevésbé tetszett. Adókedvezményekben nem gondolkoztunk, és egyébként is az ilyen típusú döntések a pénzügyi tárca kompetenciájába tartoznak. Megítélésem szerint a mostani támogatási forma is biztosítja, hogy további összegek érkezzenek a turizmus fejlesztésébe. Például a gyógyfürdők fejlesztését 50, a gyógyszállókét pedig 15 százalékkal támogatja a tárca, ilyen fejlesztések tehát jelentős külső, illetve magánpénzeket is hozhatnak.
- Kell-e attól tartani, hogy a forint árfolyamsávjának kiszélesítése nyomán bekövetkezett erősödés fékezően hat e fejlődési folyamatra?
- A jegybank árfolyamsávra vonatkozó döntése nyomán bekövetkezett erősödés az idegenforgalomra hasonlóan hat, mint az áruforgalmi folyamatokra, azaz erősíti a kiutazók pozícióit és gyengíti a beutaztatást. E hatások eredője a turizmus egyenlegét tekintve kétségkívül negatív. Megítélésem szerint azonban az idegenforgalom pozíciói nem gyengülnek oly mértékben, ami komolyabb károkat okozna akár az ágazaton belül, akár a fizetési mérlegben. A régióban egyébként történt már ilyen, a cseh és a horvát valuta jelentősen felértékelődött az elmúlt években, márpedig ez a két ország kedvelt idegenforgalmi célpont. Az erősödés ellenére egyik országban sem gyengült látványosan a turizmus, inkább csak a növekedés üteme esett kissé.
- Mikor valósul meg a vállalkozások régi kérése, hogy devizaszámlát vezethessenek?
- A tárca mindenképpen támogatja, hogy az idegenforgalmi vállalkozások devizaszámlát vezethessenek, az erre vonatkozó törvényjavaslat az Országgyűlés előtt van.
Molnár Csaba
