Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Várhatóan holnap tárgyal a kormány a sertéshús exporttámogatásáról. A szubvenciónak a gazdasági tárca által az inflációs hatás csökkentése miatt javasolt megszüntetésével lényegében egyik agrár-érdekképviselet sem ért egyet, s a lépést a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) is indokolatlannak tartja. A Pénzügyminisztériumban tegnap érdeklődésünkre közölték: egy esetleges véleménnyel nem kívánnak elébe menni a kormánydöntésnek. A támogatás megvonása mindenesetre a jelenlegi helyzetben több mint kellemetlen lenne a magyar sertéságazatnak.
A KSH adatai szerint a sertések száma az 1997 óta tartó emelkedés után a múlt év augusztusa óta csökken és jelenleg alig több, mint az 1995 tavaszán számolt 4,669 millió. Az állomány tavaly december eleje óta 118 ezerrel, 2 százalékkal csökkent, szemben az előző év azonos időszakában mért 5 százalékos visszaeséssel. A sertésszám növekedését korlátozza, hogy az anyakocák száma - 339 ezer - egy év alatt 17, míg tavaly december eleje óta 9 ezerrel lett kisebb, ami 5, illetve 3 százalékos mérséklődés. A kocaállomány az előző év azonos időszakában 3, míg egy évvel korábban ugyanebben az időszakban 6 százalékkal mérséklődött.
Ez azután következett be, hogy Magyarországról tavaly két és félszer annyi élő sertést exportáltak, mint egy évvel korábban. Ennek nagy része az első félévben hagyta el az országot, de a kivitel a támogatási keret kimerülése után is több volt az előző évinél. A sertéshús kivitele éves szinten 15 százalék körül növekedett, ami az élőállat-export növekedéséhez képest csekélynek tűnik, pedig ennek is volt szerepe a belföldi piaci áremelési lehetőségekben. E téren azonban a támogatás megszűnése után látványos volt a visszaesés, a sertésexport a felére csökkent az év első két hónapjában tavaly január-februárhoz képest - mondta lapunknak Tóth Péter, a KSH munkatársa.
A vágósertés felvásárlási ára azonban az első negyedévben csaknem 44 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. Az első három hónapban az állatok takarmányozásában felhasznált gabonák közül a búza felvásárlási ára 47, az árpáé 61, míg a kukoricáé 71 százalékkal emelkedett. Ez alátámasztja az elemzők érvelését, akik szerint a sertés árnövekedését gerjesztő folyamat oka az, hogy nincs működő agrárpiaci szabályozás. A gabonaárak féken tartása esetén ki lehetne zárni a takarmányárak túl nagy mértékű ingadozását, ami hatással lenne a húsárakra is.
L. L.
