A háztartások nettó pénzügyi vagyona tranzakciók - pénz elhelyezése és kivétele - révén 65,2 milliárd forinttal emelkedett áprilisban. Ebből 29,6 milliárd forint a kamatokban foglalt inflációs kompenzációként jutott a lakossághoz, a maradék 39,1 milliárd a háztartások operacionális nettó finanszírozási képessége.
A kassza ebben az esetben tágan értelmezendő, hiszen a készpénz, a forint- és devizabetétek mellett a jegybank figyelembe veszi a lakossági kézben levő banki és nem banki értékpapírokat, az életbiztosítási díjakból képzett tartalékot, valamint a nyugdíjpénztárakkal szemben fennálló követelést is, az így adódó összegből pedig kivonják a háztartások adott hónapban fennálló adósságát. E tényezők közül az inflációs kompenzációt kiszűrve áprilisban a legnagyobb mértékben - 20,7 milliárd forinttal - a takarékbetétek állománya emelkedett. Gyors ütemben - egyetlen hónapban 1,8 százalékkal - nőtt a lakosságnál lévő készpénzállomány, amelynek növekedési üteme éves szinten immár megfelel az inflációnak, hiszen elérte a 10,3 százalékot.
A tőzsdei részvényektől inkább szabadult a lakosság az előző hónapban, az eladások 2 milliárd forinttal meghaladták a vételeket. Ennek ellenére az árfolyammozgások következtében a háztartások tulajdonában levő tőzsdei részvények értéke 3,3 milliárd forinttal növekedett.
A háztartások adóssága áprilisban 2 százalékkal, azaz 16 milliárd forinttal nőtt. A gyors ütemű növekedés tartós tendencia, az elmúlt 12 hónapot tekintve a tartozások állománya 36 százalékkal nőtt. A tartozásokon belül leggyorsabban az ingatlan- és építési hitelek állománya nőtt, ezek értéke 65 százalékkal emelkedett. Ugyancsak gyorsan nő a fogyasztási és a lombardhitelek állománya, de a háztartások összes tartozása még mindig nem éri el a pénzügyi eszközeik 12 százalékát.
(NAPI)
Máté Dániel