Az AKII elemzése szerint az agrárfoglalkoztatás további csökkentésére irányuló szándékok nem esnek egybe az ország érdekeivel. Az agrárágazat korábbi foglalkoztatási szerepe már nem állítható vissza, ennek ellenére arra kell törekedni, hogy az ágazat súlya megfeleljen az átlagosnál jóval kedvezőbb termelési adottságainak. Ehhez azonban - hívja fel a figyelmet az AKII - a termelési szerkezet átalakítása, a tevékenységek diverzifikálása, társítása, a foglalkoztatási és jövedelemszerzési megoldások kombinálása szükséges. A nagyobb élőmunka igényű - szőlő, gyümölcs - ágazatok területi fejlesztése nem várható, a termelés korszerűsítés és fajtaváltás foglalkoztatást növelő hatása pedig nem lesz számottevő.
A mezőgazdaság vidékfejlesztési célzatú átalakítása az AKII szerint a jövőben a tevékenységi kör bővítésével érhető el. A visszavonuló, extenzív termelés mellett tájvédelmi, környezetgazdálkodási funkciója is lesz az ágazatnak. Ehhez a vidéki élet minőségét javító, például idegenforgalmi tevékenység is társítható, illetve utóbbi is lehet a megélhetés alapja. Ezek az alternatív foglalkoztatási megoldások azonban támogatást igényelnek. A teljes, illetve a részleges munkaidejű foglalkoztatottak száma az AKII számításai szerint mindenesetre szinten marad, vagy igen mérsékelten csökken 2006-ig, amikor a prognózis szerint 240-250 ezer fő - a foglalkoztatottak 5,5 százaléka - dolgozik majd főfoglalkozásúként, a kiegészítő tevékenységet végzők száma pedig 140 ezer főre, 3,3 százalékra tehető. Ez összességében 8,8 százalékos arányt jelent az 1998-as 10,1 százalékkal szemben.
A munkavállalási korú népességhez viszonyított foglalkoztatás az 1990-es 92 százalékról 1998-ra 65 százalékra csökkent. Ez idő alatt az agrárágazat foglalkoztatási részesedése 17,5 százalékról 7,8 százalékra zuhant, ami közeledés az EU 5 százalék alatti, de igen nagy szélsőségeket takaró átlagához.
L. L.
