Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A külkereskedelem egyenlege idén az első három hónapban meglehetősen hullámzó képet mutatott: januárban 135 millió euróval nőtt a deficit, februárban 43 millióval csökkent, márciusban viszont ismét emelkedett, 40 millió euróval. Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint e hektikus mozgásnak az az oka, hogy a januári bázis nagyon alacsony, a februári és a márciusi viszont lényegesen magasabb volt. Ezt Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára azzal egészítette ki, hogy márciusban már éreztette hatását az amerikai gazdaság lassúbb növekedése is.
Ez elsősorban az IT-szektorban nyilvánult meg, ami érzékenyen érintette a magyar kivitelt, az export jelentős részét ugyanis a vámszabad területi IT-szektorban termelő multik adják.
A jegybank minap végrehajtott sávszélesítésének hatásait sem Hegedűs, sem Balás nem ítélte meg pozitívan. A GM helyettes államtitkára az idegenforgalommal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a cégek csak akkor nem járnának számottevően rosszul, ha devizában vezethetnék a számláikat, erre azonban egyelőre nincs lehetőség - Hegedűs szerint egyébként ez is csak csökkentené a veszteségeiket. Az ágazat a forint tartós erősödése esetén feltehetően veszítene az európai konkurenciával szembeni versenyelőnyéből, de szerinte ez nem apadna el teljesen. Az exportra csak akkor nem gyakorol kedvezőtlen hatást a forint erősödése, ha ez a termelékenység növekedésével párosul - vélte Balás. Ellenkező esetben a sávszélesítés kedvezőtlen hatásai a külkereskedelmi és a fizetési mérlegben is tetten érhetők lesznek.
A bruttó hiány 1,03 milliárd euró volt, ami 162,8 millióval több, mint egy évvel korábban. A fizetéssel nem járó tételekkel korrigált nettó deficit 801,4 millió euró, a növekedés a múlt év március végéhez képest 20,1 millió euró. A bruttó és a nettó hiány növekedése közötti nagy különbség mögött egyrészt az húzódik meg, hogy a fizetéssel nem járó tételek között a bérmunkához behozott anyagok értéke jóval gyorsabban nőtt, mint a bérmunkaexport. Másrészt az importlízing csaknem 13 millió euróval nőtt.
A kormányzat az év egészére 4,5-4,7 milliárd eurós bruttó külkereskedelmi hiányt vár. Az első negyedévben 509 millió euró volt a közvetlen tőkeimport, ezzel szemben 309 millió a tőkeexport. A tőkeexport jelentős növekedése mögött a Matáv-Maktel ügylet áll, ám a kivitel mutatójában szerepel a korábban megtelepedett működőtőke kivonulása is.
M. Cs.
