Az agrárgazdaság 2003-ban 0,1 milliárd, 2004-ben pedig 1,7 milliárd euró támogatásban részesülhet az Európai Uniótól a jelenlegi közösségi rendszerben, ha Magyarország megkapja a tagországoknak járó támogatást s az EU elfogadja összes kvótaigényét - derül ki a kormány középtávú gazdasági programjából. Szakértők szerint az agrárium EU-hátrányának ledolgozásához nem elegendő az ágazat fejlesztéséről szóló törvény biztosította forrásnövekedés. A kormány gazdaságpolitikai programjában szereplő agrárgazdasági és vidékfejlesztési stratégiai cél a termelés versenyképességének és a termékek minőségének javítása - az élelmiszer-biztonság szavatolásával együtt -, valamint a lakosság megfelelő ellátása. Cél továbbá a gazdaságos, exportorientált termelés feltételeinek a megteremtése s a vidék lakosságmegtartó képességének javítása.
Az agrárgazdaság fenntartható fejlődésének biztosítása is a feladatok között szerepel. A döntően magántulajdonon alapuló tulajdonviszonyok megteremtését elősegítő birtokpolitika kialakításával együtt a Nemzeti Földalapról és birtokrendezésről szóló törvényjavaslat elkészítésének határideje ez év utolsó negyedéve.
A programban idézett számítások szerint az agrárgazdaság - vidékfejlesztés nélkül - 2003-ban 0,1, 2004-ben pedig 1,7 milliárd euró közösségi támogatásban részesülhet, feltételezve, hogy a csatlakozáskor a jelenlegi közösségi mezőgazdasági rendszer érvényesül, illetve Magyarország megkap minden a tagországoknak járó támogatást és teljes körűen elfogadják kvótaigényét. A magyar agrártámogatási rendszernek azonban középtávon úgy kell átalakulnia, hogy a termelési támogatás meghatározó maradjon, de a csatlakozásig növekedjen a fejlesztési szubvenciók aránya. Ezzel egyidejűleg a támogatási rendszer szabályaiban és mértékeiben a korábbinál nagyobb súlyt kap a vidékfejlesztés.
Az ágazat fejlesztéséről szóló törvény szerinti GDP-arányos támogatás nem elegendő a felzárkóztatásra az EU-hoz, ehhez jelentős tőkeinjekcióra lenne szükség - hívta fel a figyelmet Fórián Zoltán, a Rabobank Hungária Rt. vezető elemzője. Szerinte az EU-csatlakozásig a WTO-keretek kihasználásával minden lehetséges erőforrást az ágazatra kellene fordítani, hogy minél nagyobb lehessen az uniós támogatási alap. Zacher László gazdaságkutató is úgy véli, hogy érdemes a mezőgazdaságot támogatni. A nemzetgazdaság bruttó termeléséből az agrárszféra súlya Magyarországon az 1990-es 9,5 százalékról 1999-re 4,9 százalékra csökkent, ami Spanyolország, Portugália 1996-os arányának, illetve az ír mezőgazdaság 1998-as súlyának felel meg és alatta marad Görögország arányainak - hangsúlyozta Zacher. A magyarországi csökkenés - ellentétben az említett országokkal - nem az ágazat érdemi fejlesztései s más ágazatok növekedése mellett történt, hanem a szükséges fejlesztések elmaradását csökkenő mezőgazdasági termelés kísérte.
L. L.
