Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nemzeti fejlesztési terv (NFT) egységes rendszerbe foglalja a legfontosabb gazdaságpolitikai és társadalompolitikai céloknak megfelelő ágazati minisztériumi fejlesztési programokat és a regionális fejlesztési elképzeléseket - tartalmazza a középtávú program. Nemzetgazdasági szinten a versenyképesség javítása, a fenntartható növekedés elősegítése, a foglalkoztatási szint emelése, a környezetvédelem felzárkóztatása, a régiók közti különbségek kiegyenlítése, az életminőség javítása jelentik a főbb feladatokat az NFT számára. A programokhoz a belföldi és a külföldi magántőkét kívánja megnyerni a terv, a célkitűzések megvalósításának hatékonyságát pedig monitoring rendszerrel folyamatosan ellenőrzik. Az NFT-t - ami a középtávú program szerint a Széchenyi tervnél bővebb és hosszabb kifutású fejlesztési elképzeléseket tartalmaz majd - 2002 közepére állítja össze a kormány, amelynek számításai szerint a fejlesztések megvalósításához szükséges beruházások 2004-re a GDP 28-29 százalékát érhetik el a jelenlegi 25-26 százalékot követően. Ebben továbbra is fontos szerep jut az évente 1,4-2 milliárd eurónyi külföldi működőtőke beáramlásának, valamint az EU-támogatásoknak.
Ugyancsak a közeljövőben készül el a nemzeti foglalkoztatási stratégia (NFS), amelynek célja a foglalkoztatás szintjének további emelése - a teljes foglalkoztatottság megteremtése - a munkavállalás ösztönzésével és az illegális foglalkoztatás visszaszorításával. E program szolgálna arra is, hogy beruházási támogatásokkal, adókedvezményekkel, továbbá a munkáltatók adó-, járulék és adminisztrációs terheinek a csökkentésével több és jobb munkahely létrehozására ösztökélje a munkaadókat. A járulékterhek kapcsán megfogalmazott elképzeléseknek némileg ellentmond a középtávú program másik fejezete, amely szerint a tb-járulékokat 2002 után nem mérséklik tovább. Az NFS célkitűzése továbbá a munkanélküliek számának csökkentése - különösen a fiatalok esetében -, illetve a tartós munkanélküliség kialakulásának megelőzése. A munkaerő rugalmasságának növelése érdekében a munkajogi szabályozás során az önfoglalkoztatást, a részmunkaidős, határozott idejű foglalkoztatást, valamint az alkalmi és a távmunka vállalását segítenék elő. Szintén a stratégiára épülne a regionális munkaerő-piaci egyenlőtlenségek kiegyensúlyozása célzott ágazati és térségi programokkal. A kormány és az EU-bizottság 2001 első félévében véglegesíti a foglalkoztatáspolitika középtávú elsődleges céljairól szóló áttekintést. Valószínűleg az NFS-nek kell választ adnia az egyes régiókban már most jelenlévő munkaerőhiány kezelésére.
B. Z.
