A városok - mindenekelőtt a megyei jogú városok - lakásépítése átlag felett növekszik, ami az itteni építkezések jellege és szerkezete miatt erőteljesen befolyásolja a lakásépítés országos jellemzőit is. Az építkezések területi eltolódása egyben a lakásépítés egészének szerkezeti elmozdulását is jelenti az építtetői, kivitelezői körben, a lakásépítés formájában egyaránt. Az építtetők között egyre nagyobb szerepet játszanak a gazdasági vállalkozások, amelyek többszintes, többlakásos lakóépületeket építenek, többnyire értékesítési céllal s építőipari kivitelezésben. A legtöbb új lakás (76 százalék) most is természetes személyek által épült, saját használatra, de ez a kör csökkenő részesedést mutat. A lakások 19 százalékát gazdasági szervezetek építették, s ehhez hasonló (20 százalék) az értékesítésre szánt lakások aránya is az előző időszak 14-14 százalékos arányával szemben. Az év első három hónapjában 121 új üdülőegységre kértek használatbavételi engedélyt, ez 9 százalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában, ugyanakkor az új engedélyek az alapterület növekedését és a korábbiakhoz képest változó területi struktúrát mutatnak. Építési engedélyt 350 új üdülőegységre adtak ki, ezek 30 százalékát Zala megyében regisztrálták.
Az első negyedévben 817 - döntő többségében személyi tulajdonú - lakás szűnt meg, 55 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Az első három hónapban 4400 új lakóépület, 2400 más lakóépület és 220 üdülő építésére adtak engedélyt az építésügyi hatóságok. A tervezett lakóépületek körében az átlag feletti növekedés a 2 és több lakásos épületek csoportjára jellemző, ezek adják az új lakóépületek 14 - a fővárosban 44 - százalékát.
(NAPI)
