Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A KSH 2000. decemberi bázissal készít számítást a nyugdíjasok fogyasztói kosaráról, így csak havi adatok állnak rendelkezésére, megbízható éves statisztikával csak 2002 januárjától számolhatunk - mondta lapunknak Mellár Tamás, a KSH elnöke. A miniszterelnök szerdai rádióinterjújában közölte, hogy a 2002 januárjától esedékes nyugdíjemelés kiszámításához - amelyet 50 százalékban a várható infláció határoz meg - sajátos, a nyugdíjasok fogyasztói kosarára építő inflációs számot vesznek figyelembe. Mivel ilyen speciális kosarat eddig nem számolt a KSH, ezért jelenleg csak a döntően nyugdíjasokból, kisebb részben állás nélküliekből álló inaktív csoportra vonatkozó összeállítással lehet kalkulálni.
Ez a számítás sem ad azonban teljes képet, mivel az átlagos fogyasztói, illetve az inaktív kosarakra jellemző eltérő csoportosítási módszerek miatt nehézkes az összevethetőségük. Ami biztosan rendelkezésre áll, az az inaktívaknál kimutatott fogyasztói árindex az elmúlt években. A számok azt mutatják, hogy az 1995 óta eltelt hat esztendőben egyedül 1999-ben volt alacsonyabb az inaktívak fogyasztói árindexe az aktívak, illetve a lakosság teljes körében kimutatott inflációnál. Tavaly viszont - a korábbi évekre jellemzően - ismét meghaladta az inaktívak fogyasztói kosarának az árindexe a másik két mutatót.
A sajátos kosár felhasználása jó hír a nyugdíjasoknak, mivel gyaníthatóan magasabb inflációs komponens alapján számolják ki a jövő évi nyugdíjemelést, mint ha a várható átlagos árindexet vennék figyelembe. Ennek az oka az, hogy a nyugdíjasok fogyasztásában nagyobb súllyal szerepelnek azok a termékek, szolgáltatások, amelyeknél az utóbbi időben erőteljesebb volt az áremelkedés. Ide sorolhatók az élelmiszerek, amelyek súlya 2000-ben a KSH szerint a lakosság egészében 24,7, míg az inaktívaknál 30,7 százalék volt. A tartós fogyasztási cikkek viszont kisebb súllyal szerepelnek náluk, márpedig ebben a termékkörben az árak emelkedése elmaradt az átlagos árnövekedés mértékétől. Pusztán az élelmiszerárak EU-szintre való felzárkózása miatt már magasabb lehetne a nyugdíjasoknál várható árindex a lakossági átlagnál, a kérdés csak az, hogy mennyire bizonyul tartósnak az élelmiszerárak tavaly év közepén indult emelkedése. Egyes szakértők szerint lassan kifut az árak felzárkózása, ám más vélemények szerint - és ide sorolható a jegybank elnökéé is - az élelmiszer, valamint a szolgáltatások árai még több évig befolyásolják kedvezőtlenül az árindex alakulását. Ezt a hatást is tükrözi a kormány nemrégiben elkészült középtávú gazdaságpolitikai programja, amely 2004-re - a külső tényezőket, vagyis az olaj árát és az euró árfolyamát is figyelembe véve - 5-6 százalékos inflációt feltételez, holott a 2002-es büdzsét még 4-6 százalékos inflációval tervezték.
A kormány módosított inflációs pályája egyébként önmagában is garancia lehetne a 2002-ben esedékes nyugdíjaknak a költségvetési törvényben rögzítettnél nagyobb mértékű emelésére. Az Országgyűlés a jövő évre 9,7 százalékos nyugdíjemelést fogadott el, ami a nettó átlagkeresetek 8,4 százalékos emelkedésével és a 2002-re tervezett 5 százalékos infláció felével, továbbá a már 2001-ben is a nyugdíjakhoz csapott 3 százalékpontos bónusszal számolva jön ki. Amennyiben a kormány a piacon várt 6,5-7 százalékhoz igazítja 2002-es inflációs várakozását, úgy 1 százalékponttal növelnie kellene a nyugdíjemelés eredetileg tervezett mértékét. Bizonytalannak nevezhető a nettó átlagkeresetek növekedésére adott 8,4 százalékos becslés is, miután idén 13,1 százalékos nettó bérkiáramlással számol a kormány az év eleji 8,6 százalékkal szemben.
Baka Zoltán
