Szakértők szerint tendenciaváltásra van szükség a vámterületi forgalomban, mivel az import gyorsuló növekedése, valamint az, hogy a vámszabad területi forgalom az EU-csatlakozást követően belső forgalommá alakul át, csak felerősíti a vámterületi cégek egyensúlyrontó hatását a külkereskedelmi mérlegre.
A magyar gazdaság mozgásterét alapvetően meghatározza a nemzetközi kereskedelem alakulása, így kulcskérdés, milyen lesz az export növekedési üteme, a vámszabad területek kivitele, a bérmunka - derül ki az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tanulmányából.
A magyar kivitel mintegy 40 százalékát az ipari vámszabad területek produkálják, ám az export legnagyobb részesedésű árufőcsoportjában - gépek és berendezések - kétharmados a részesedésük, sőt a kivitel bővülésének zöme is innen származik. A vámszabad területi export 95,4 százaléka az Európai Unióba irányul, ezért a kivitel növekedési ütemét tekintve döntő, hogy a csatlakozás után miként alakul e forgalom: megmarad-e vámszabad övezetinek - erre az EU-n kívülről származó alapanyagokat feldolgozó cégeknek lehetőségük lesz - vagy az unión belüli vámterületi forgalommá válik. Ha belső forgalommá alakul, akkor kérdés, képes lesz-e fenntartani a mostani növekedési ütemet. Ugyancsak a külföldi tőke aktivitásától - alapvetően a zöldmezős beruházások létesítésétől - függ, hogy a vámterületi kivitel milyen dinamikát képes felmutatni. A hagyományosnak tekinthető vámterületi bérmunkaágazatoknál az alacsonyabb bérmunkadíjú országok támasztotta konkurencia egyre erősebb, ami a díjak letöréséhez vezet, s ez csökkenti a gazdaságosságot. A külkereskedelem helyzetét jelentősen befolyásolja az agrárkivitel alakulása, ezért ebből a szempontból a legkevésbé sem közömbös, milyen eredményre jut a következő WTO-forduló. Magyarország ambivalens helyzetben van, mivel egyfelől - mint a cairnsi csoport volt tagjának - a minél magasabb fokú liberalizálás állna érdekében, másfelől az uniós támogatásokból való mind nagyobb részesedés az EU-hoz való igazodás - azaz az erős szabályozás és a belső szubvenciók - felé orientálja. A magyar agrárkivitel szempontjából kulcskérdés a transzformációs, illetve a termelési, finanszírozási és jövedelmezőségi válságból való kilábalás éppúgy, mint az exportárualap szélesítése és a versenyképesség javítása.
A vámszabad területi forgalom - vagy legalábbis jelentős része - a csatlakozás után nagy valószínűséggel belső forgalommá alakul, így nem javítja a mérleget. Az elemzés szerint emellett a gazdaság bővülésének magas szintjén jó ideig az import gyorsabb növekedésével kell számolni. Így a jelek szerint egyértelműen arra van szükség, hogy megforduljon a külkereskedelmi egyenleget az elmúlt másfél-két év relatív javulása ellenére is rontó vámterületi forgalom tendenciája. Ehhez alapvetően fontos a vámterületi ipar struktúraváltásának gyorsulása, a technológiailag is versenyképes termékek előretörése, illetve a beszállítói igényeknek megfelelő háttéripar kialakulása, illetve megerősödése.
M. Cs.
