Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlamentben tegnap este - lapzártánk után - volt a végszavazása a munka törvénykönyve módosító csomagjának. A szakszervezetek négy pontban mindvégig az ellenvéleményüket hangoztatták, ám nem sok eredménnyel. Nem értettek egyet az átirányítás, kiküldetés, kirendelés szabályainak megváltoztatásával (ezt hívják munkaszerződés-ellenes foglalkoztatásnak). Az első szerintük a pótlék nélküli helyettesítést teszi lehetővé, illetve megkönnyíti a munkavállalótól való megválást. A másik telepen történő foglalkoztatáshoz ugyanis nem kell módosítani a munkaszerződést (ami kétoldalú akaratot feltételez), elegendő oda kirendelni a dolgozót. Ha ez nem tetszik az alkalmazottnak, akkor felmondhat, ám ebben az esetben nem jár számára végkielégítés.
A legnagyobb tiltakozást a munkaidő-pihenőidő módosulása váltotta ki, pedig látszólag nem lesz rosszabb a helyzet, hiszen marad a jelenlegi napi 8 órás munkaidő, amely túlmunkával együtt is legfeljebb 12 óra lehet. A munkavállalók attól félnek, hogy sok munkakör minősül majd készenléti jellegűnek, ezeknél pedig már nő a munkaidejük. A valós probléma azonban az alapelv változásából adódik. Jelenleg még a munkaidő mértéke szabályozott, de az év közepétől a beosztás lesz a fontosabb. Ezen belül is az, hogy a kollektív szerződésben 2 havinál hosszabb munkaidőkeretben is meg lehet majd állapodni. Ezt a munkavállalók azért sérelmezik, mert a törvény alapelvei szerint a kollektív szerződés a kötelező előírásoknál számukra csak jobb viszonyokat teremthet, a munkaidőkeret meghosszabbításával viszont kifejezetten rosszabbul járnak. A kormány azzal érvel, hogy ezért cserébe magasabb bért kérhetnek a szakszervezetek.
Az ünnepnapi munkavégzés szabályozása is változik: vége a heti két pihenőnapnak, amely közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. A törvény alapján egyes közszolgáltató munkahelyeken ünnepnap is elrendelhetnek munkavégzést, továbbá 6 naponként jár 1 nap pihenőidő. A munkavállalók szerint a munkaidőkeret jó megválasztásával a munkáltatónak nem kell se túlóra-, se hétvégi pótlékot fizetnie, sőt még a fizetett ünnepeken is csak alapbér jár. Így a pótlékok elmaradásával akár 20-25 százalékkal is csökkenhetnek a keresetek.
N. G.
