Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lentner Csaba (MIÉP), valamint Bauer Tamás és Tardos Márton (SZDSZ) több olyan javaslattal éltek, amelyek a kormány elosztási szerepét csökkentették volna. Például ki akarták vetetni a törvényből a kormánynak az MFB által felvett hitelekért vállalható készfizető kezességét. A bizottságok és a pénzügyminiszter képviselője minden ilyen kísérletet visszavertek.
A kormány sajátos indokkal kívánja megszüntetni az önkormányzatok azon jogát, hogy a területükön letelepedő vállalkozóknak adókedvezményt nyújtsanak. Arra hivatkozva, hogy megkíméljék az önkormányzatokat az Európai Bizottság előtt folytatandó bonyolult engedélyezési eljárástól, egyszerűen megtiltják a kedvezményadást. Egy pici kiskaput azért hagytak: a 2 millió forintnál kisebb adóalapú cégek kaphatnak helyi adókedvezményt. Lentner Csaba az egész szabálycsoportot ki akarta vetetni a törvényjavaslatból, de a nyerő Font Sándor (MDF) javaslata lett: a 2 millióból 2,5 millió forint lesz.
A bizottsági tárgyaláson változott egyes bankok állami tulajdonosa is, a képviselők és az előterjesztő képviselője az MFB esetén két külön javaslatban két minisztert is elfogadtak a tulajdonosi jogok gyakorlójaként. Az egyik a pénzügy-, a másik a gazdasági miniszter. A Földhitel- és Jelzálogbank viszont csak a pénzügyminiszteré lett.
A jelzálog-hitelezés alapja a zálogjog gyors földhivatali bejegyzése. A soronkívüliség be is került az eredeti szövegbe, amely most Sasvári Szilárd (Fidesz) javaslatára kiegészült a „8 napon belül” megszorítással. A lakás-takarékpénztári törvény konkretizálja, mi a teendő akkor, ha az előtakarékoskodó felvette az állami támogatást, de határidőre nem igazolta lakáscélú felhasználását. Ekkor a jegybanki alapkamattal növelten kell visszafizetnie a tartozást. Ha ez elmarad, a behajtás az APEH dolga.
N. G.
