Az úgynevezett második metróper tegnapi másodfokú tárgyalásán az LB elutasította a felperes jogi képviselőjének azon álláspontját, hogy piacgazdaságban az államot bármely más szerződő félhez hasonlóan kötik a szerződések és azon alperesi érvelést fogadta el, hogy országgyűlési felhatalmazás nélkül az állam sem vállalhat milliárdos kötelezettséget. A bíróság szerint polgári jogi szerződésben csupán a finanszírozás módját lehet szabályozni, ráadásul az 1998. áprilisi szerződés nem pénzfizetésre, hanem törvényjavaslat előkészítésére vonatkozott. A bíróság döntése nem jelenti azt, hogy a kormány, a főváros és a BKV érvénytelen szerződést írtak volna alá 1998. április 7-én, a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal Etele tér és Baross tér közti szakaszának megépítéséről - ennek érvényességéről más bíróság már korábban jogerősen határozott. Az LB harmincmillió forint perköltség megfizetésére kötelezte a felperes fővárost.
Medgyessy Péter pénzügyminiszter 1998 áprilisában vállalt kötelezettséget a 4-es metró beruházásának központi költségvetésből való támogatására.
Az új kormány a szerződést úgy mondta fel, hogy az addig felmerült szükséges és igazolt kiadások tekintetében a kormány kész az elszámolásra. Az úgynevezett első metróperben a bíróságok első és másodfokon egyaránt megállapították, hogy a nyilatkozat érvénytelen, mert a felek a megállapodásban a felmondási jogot nem kötötték ki.
A főváros kártérítési keresete szerint már előrehaladott tárgyalásokat folytatott három nagy nemzetközi pénzintézettel, az Európai Beruházási Bankkal (EIB), a Kreditanstalt für Wiederaufbauval (KfB) és a Nordic Investment Bankkal (NIB), amelyek a kiváló hitelminősítésük miatt a piaci feltételeknél lényegesen kedvezőbb kondíciók mellett tudtak volna hitelt nyújtani. A kormány megfosztotta a fővárost a kedvezményes hitelfelvételtől, mivel az önkormányzat jogszabályi korlátok és szerződéses kötelezettségvállalás miatt a hitel pótlására már nem tud más kölcsönt felvenni - állították a felperes képviseletével megbízott Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda jogászai. A Fővárosi Bíróság 2000. szeptemberi első fokú döntésében a magyar államot 26,578 milliárd forint megfizetésére kötelezte a 4-es metró perében. A Fővárosi Önkormányzat ugyanakkor csak részben lett pernyertes, mert 71,401 milliárd forint követelését a bíróság idő előttinek találta.
Demszky Gábor főpolgármester szerint a tegnapi döntés teljes mértékben ellentétes a 4-es metróval kapcsolatban hozott eddigi négy bírósági döntéssel, köztük a jogerős legfelsőbb bírósági határozattal. Az ítélet azt jelenti, hogy az államot nem köti az előzetesen elfogadott szerződés és senki sem lehet biztonságban, aki vele szerződik. A főváros az írásos ítélet megismerése után dönt arról, hogy benyújt-e felülvizsgálati kérelmet, aminek egyébként Demszky szerint nagy a valószínűsége. Budapest mindenesetre folytatja az előkészítési munkákat. Lapunk kérdésére a főpolgármester közölte, változatlanul elkülönítetten kezelik a metróépítésre félretett mintegy 30 milliárd forintot.
A Fidesz-MDF-MKDSZ városházi frakcióvezetője lapunknak elmondta, hogy a jogi csűrés-csavarás, pereskedés helyett szakmailag kellene alaposabban kidolgozni a 4-es metró nyomvonalával kapcsolatos kérdéseket. Tirts Tamás szerint a főváros vezetése által felvázolt metróépítés túl drága lenne. A nyomvonalat ugyan nem bírálják, de jelenleg az országnak nincs elég forrása a metróépítésre. A frakcióvezető szerint középtávon mindenképpen szükség lesz erre a beruházásra. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a 2-es metró meghosszabbításáról szóló tavalyi kormányzati terv olcsóbb megoldás lenne a főváros beruházásánál.
D. P.-Sz. I. M.
