Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az SSC-től azt kérte az európai bizottság, hogy fogalmazza meg gyorsan tudományos igényű véleményét földrajzi szempontból a BSE betegségről, illetve hogy a BSE néhány szarvasmarhánál való előfordulása milyen gyakori klinikai tünetek előtti, illetve klinikai állapotban egy adott időpontban 30 országban. Az SSC elemzése Magyarországot a BSE-kockázat szempontjából a III. kockázati kategóriába sorolta, nem zárva ki, hogy van BSE-kórral fertőzött szarvasmarha az országban. A legrosszabb kategóriába - a IV. számúba - az utóbbi tíz év során komoly mennyiségű megbetegedést elkönyvelő országok tartoznak, a II. csoportba pedig azok, amelyek nem importáltak élő állatokat, illetve hús- vagy hallisztet.
A II-es csoportba sorolást még el tudnánk fogadni, a III-as besorolást tudomásul vesszük, de Magyarország várhatóan diplomáciai úton tiltakozik s leírjuk azokat a szakmai érveinket, amelyeket eddig is hangoztattunk - reagált a hírre lapunknak Németh Antal országos főállatorvos, az agrártárca állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési főosztályának vezetője. A szakember emlékeztetett arra, hogy egy manifesztált, klinikai BSE-eset sem volt Magyarországon s a mintegy 10 ezer szövettani vizsgálat is egyértelműen bizonyítja a BSE-mentességet. Az import állandó ellenőrzés alatt áll, hús- és csontlisztet pedig kisállateledel-gyártás céljából hoztak csak be az országba. Magyarországon nem használtak és nem is fognak állati eredetű terméket kérődzők takarmányozására felhasználni.
Az SSC szerint a marháknál a BSE-veszélyeztetettség 1980-81-ben rendkívül bizonytalan volt, 1982 és 1990 között nagyon bizonytalan, 1991 óta pedig bizonytalan. Az elemzés végkövetkeztetése, hogy valószínűleg, de nem megerősítetten jelenleg egy vagy több szarvasmarha - klinikai tünetek előtti, illetve klinikai állapotban - fertőzött a BSE-től Magyarországon, s ezek az állatok közvetíthetik a betegséget a többi szarvasmarha, például a házaknál tartott állatok felé.
L. L.
