Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vállalatoknál 60 milliárd forint jövedelem marad vissza az adókedvezmények miatt - mondta a pénzügyminiszter a pénzügyi törvénycsomag pénteki általános vitájának expozéjában. Az EU-csatlakozás után a kormány dönt majd a támogatásokról, amit nyilvános határozatban tesz közzé. Miután az Európai Unió az államot és az önkormányzatokat azonosan kezeli, így megszűnik az önkormányzatok lehetősége a vállalkozások támogatására. A helyi adókból a legfeljebb 2 millió forint adóalapú vállalkozások kaphatnak kedvezményt. Aki ez idő szerint határozatlan idejű kedvezménnyel bír, az a csatlakozással elveszti azt, aki határozott időre kapott adómentességet vagy kedvezményt, az legkésőbb a csatlakozást követő ötödik év végéig veheti igénybe.
Az illetéktörvény módosításáról Varga megjegyezte, hogy a cégbírósági bejegyzés illetéke az alaptőke 2 százalékáról 1 százalékára csökken; hogy ne legyen nagy az állam bevételkiesése, megemelik a minimális illetéket. Az ellenzék ezt a fajta jogharmonizációt nevezte szemfényvesztésnek. Jauernik István (MSZP) szerint hamis a kormány állítása, hogy az adókedvezmények megszűnésével évi 3-5 milliárd forint marad az önkormányzatoknál. Az egyes képviselő-testületek ugyanis nem tudják mással magukhoz vonzani a vállalkozásokat, mint hogy csökkentik az általuk szedhető adókat. Más vélemény szerint tovább folyik az, amit a miniszterelnök egyszer az önkormányzatok pénzügyi kiszárításának nevezett.
Bauer Tamás felidézte a kétéves költségvetési törvénybe foglalt azon szabályt, amely szerint a kincstárral szemben nem lehet inkasszót benyújtani. Mellé tette a most tárgyalt javaslatban lévő azon előírást, amely szerint az önkormányzatokkal szemben viszont érvényesíthető a beszedési megbízás. Ez azt jelenti, hogy az állammal szemben pert nyert önkormányzatok nem juthatnak hozzá a pénzükhöz, viszont az állam bármikor belenyúlhat az ő kasszájukba.
Az értékpapírtörvény módosítását a pénzügyminiszter az átláthatósággal indokolta. Így például aki 5 százalék tulajdoni hányadot szerez egy társaságban, az 5 százalékonként tartozik bejelenteni ezt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, mindaddig, amíg tulajdoni hányada el nem éri az 50 százalékot. Amíg a bejelentést meg nem tette, nem gyakorolhatja részvényesi jogait. Aki 33 százalékos tulajdoni arányt akar szerezni, annak előzetes vételi ajánlatot kell tennie, és ha egy másik befektető 5 százalékkal többet ígér ugyanazért, akkor övé lesz a részvénycsomag. Ezzel kapcsolatban fejtette ki Bauer, hogy jobban tenné az állam, ha a tőzsde átláthatósága helyett a közpénzek elköltésének nyilvánosságát szorgalmazná.
N. G.
