Az előző évben átlagosan 25,8 százalékos állami támogatással - 30-33 milliárd forintos importbeszerzés mellett - összesen 45 milliárd forint volt a mezőgazdaság gépberuházásainak értéke, alig valamivel több az előző évi 43,6 milliárdnál. A még nem végleges adat jócskán elmarad az ágazat által várt 73 milliárd forinttól, amit az eredetileg tervezett - a ténylegesen kapottnál nagyobb - állami támogatásokra alapoztak - mondta lapunknak Hajdú József, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Gödöllői Műszaki Intézetének főosztályvezetője, a Magyar Mezőgépgyártók Szövetségének titkára az idei Agro+Mashexpo Nemzetközi Mezőgazdasági és Mezőgép Kiállítás tegnapi, beharangozó sajtótájékoztatóján. A szakember szerint idén mintegy 60 milliárd forint értékű mezőgép beszerzését tenné lehetővé a 16,5 milliárd forint állami támogatás. Utóbbi 3,5 milliárddal több a múlt évinél.
Tavaly a magyar mezőgépipar termelési értéke 45 milliárd forint volt, 10 milliárd forinttal több, mint 1999-ben. A gépgyártásban 7 százalékos arányú iparág termelésének háromnegyedét exportálják, elsősorban komponensek és félkész termékek formájában. A belföldi értékesítés csekélyebb aránya a termékszerkezettel magyarázható. A mezőgépgyártók többsége ma már nemcsak alkatrészt gyárt, hanem beszállítója más gépipari cégeknek is, például az autóiparban. Az export fő iránya Nyugat-Európa, ahol a legfontosabb vevők a multinacionális mezőgépgyártók. Hajdú József szerint a mezőgazdaság az évente 40-50 milliárd forint új gépekre fordított kiadáson túl több mint 60 milliárd forintot költ műtrágyákra, növényvédőkre, 160-170 milliárdot pedig takarmányokra és állatgyógyászati szerekre. A vetőmagvak vásárlása 120 milliárd forint évente, a mezőgazdaság ipari eredetű felhasználása pedig csaknem 500 milliárd forint.
L. L.
