Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tavalyi második félév adatai szerint az értékesítési típusok között növekedett az utcai árusok és piacok részesedése az első félévhez képest. A fehérneműüzletek, valamint a távol-keleti boltok és cipőboltok bevétele viszont csökkenést mutat. A szegmensek arányai is módosultak, értékben nőtt a felsőruházat és csökkent a cipők forgalma. Mennyiségben viszont csak a sportruházat és a kiegészítők forgalma lett nagyobb, a felsőruházat- és cipő kismértékben csökkenő-eladás jelez a második hat hónapban az első félévhez képest.
Tavaly a lakosság 165 milliárd forintot adott ki ruhaneműre és 55 milliárdot cipőre. A ruházati piac teljes árbevételének csaknem harmada a ruházati szaküzletekben, negyede az utcai árusoknál és a piacokon, tizedrésze pedig a cipőboltokban folyt be.
A 220 milliárd forintos teljes forgalom háromnegyedét a vásárlók egyharmada adta. Ezt az egyharmadot főleg budapesti, fiatalabb, gyerekes, magasabb jövedelmű háztartások alkotják. A GfK előrejelzései szerint a közeljövőben nem bővül jelentősen a magyarországi ruházati piac, hiszen a háztartások megnövekedett jövedelmüket egyelőre még főleg a korábbról elhalasztott beruházásaikra fordítják.
D. E. L.
