Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Az infláció ugyan magasabb, mint amire számítottunk, de nincs szándékunkban a rátát mesterségesen lejjebb szorítani. Amennyiben a jegybank és a kormányzat között egyetértés van az inflációs politikában, úgy az éves fogyasztói árindex az év végén 6 és 7 százalék között lesz, ez pedig nem jelent problémát a gazdaság számára - fejtette ki a Reuters szerint Járai, aki a közszféra béremelkedését nem tartja veszélyesnek az infláció szempontjából. Ezzel a kijelentésével a jegybank elnöke gyakorlatilag elismerte, hogy nem tartható a kormányzat 5-7 százalékos éves átlagos inflációra vonatkozó terve - mondta lapunknak több elemző.
Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője hozzátette, hogy az MNB-nek az árfolyamrendszeren kívül nem is nagyon van olyan eszköze, amellyel mesterségesen leszoríthatná az inflációt, a sávszélesítés azonban kockázatos és számottevő mérséklést nem is tesz lehetővé. Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője szerint azonban az árfolyamsáv kiszélesítése nélkül nem lehetséges a 6-7 százalékos éves infláció elérése az év végére.
A jegybankelnök elmondta, hogy az Európai Központi Bank (EKB) esetleges e heti kamatvágása nem feltétlenül érintené Magyarországot, miután az MNB idén már kétszer csökkentette a hitelek költségét. Török szerint a kedvezőtlen év eleji inflációs adatok tükrében semmiképp sem indokolt a kamatszint csökkentése, sőt a kormányzati várakozásokon kívül a piaci prognózisokat is meghaladó februári fogyasztói árindex után akár egy kamatemelés sem lett volna meglepő. Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő szakértője szerint az EKB kamatcsökkentése attraktívabbá teheti a rövid lejáratú magyar papírokat, ami kamatérzékeny tőke beáramlását, illetve ennek elkerülése céljából a hazai kamatok csökkentését eredményezheti.
Járai a BridgeNewsnak kifejtette, hogy nem tartja aggasztónak a külkereskedelmi mérleg - elsősorban külső hatásokkal magyarázható - romlását, és az idei évre 2,5 milliárd eurós folyó hiányt is elfogadhatónak tart. A külkereskedelem teljesítménye nagyban függ az Európai Unió (EU) gazdasági növekedésétől is, és ha ez eléri a 3 százalékot, nincs ok aggodalomra - mondta Járai. A külkereskedelmi deficit növekedését általában a piaci szereplők sem tekintik tragikusnak, miután nem fogyasztási, hanem beruházási javak behozatalát sejtik a deficit megugrása mögött. Az elemzők idén 2,5-2,7 milliárd eurós folyó hiányt valószínűsítenek.
Az MNB idén 5 százalékos GDP-növekedésre számít. Járai szerint Magyarország 2006-2007-ben az Gazdasági és Monetáris Unió tagjává válhat.
Kolozsi Pál Péter
