Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Franz Fischler, az EU agrárgazdasági főbiztosa bejelentette, hogy az unióban a jelenlegi földalapú támogatásokat komplex vidékfejlesztési támogatások váltják fel, s az elbírálási rendbe környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági szempontok is bekerülnek. Fischler reméli, hogy a közös agrárpolitika újabb reformja az Agenda 2000 reformot követően már 2002-2003-ban megtörténhet. A jelenlegi tagjelölt országok már az új rendszerben kapnak majd - az eddig reméltnél kevesebb - támogatást Brüsszeltől, ezért a csatlakozásra vidékfejlesztési programokkal s az ezeket alátámasztó jogi, intézményi és pénzügyi háttérrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy részesülhessenek az uniós forrásokból.
Amennyiben valóban megtörténik a váltás, az unióban régi vita dől el, a szakértők egy része ugyanis már jó ideje hangoztatja, hogy az agrártámogatásokat le kellene faragni, hiszen a 80 milliárd eurós EU-költségvetés fele még mindig ezekre megy el. A magyar termelők számára mindenesetre nem túl kedvező a hír, miután az EU-val az agrárfejezetről tavaly június 14-én elkezdődött tárgyalások legnagyobb tétjének éppen a közvetlen támogatások tűntek (NAPI Gazdaság, 2000., június 14., 3. oldal), a legérzékenyebb pontnak pedig az, hogy vajon kiterjesztik-e az új tagokra belépésük idejétől a közvetlen támogatási rendszert.
A téma iránti érzékenységet talán magyarázza, hogy az EU szántóterületének 28 százalékán - a 130 millió hektárnyi szántóföldből 36 millió hektáron - termelnek gabonát, az agrárágazatra jutó támogatások csaknem felét pedig a szántóföldi szektor hasítja ki magának. Magyarország 4,7 millió hektáros szántóterülete az EU hasonló területének 3,6 százaléka, de a gabonatermesztés aránya jóval nagyobb az uniósnál, 60 százalék körüli. A magyar földeken 12-14 millió tonna gabona termelésére van lehetőség, s a támogatással kapcsolatban más csatlakozni kívánó országok termelőihez hasonlóan sokan reménykednek a magyar gazdálkodók közül is. Az EU gabonarendtartása szerint a kompenzációs támogatás gazdasági évenként jár, összegének meghatározásához szükség van az úgynevezett regionális átlaghozam kiszámítására is. Utóbbiról a mai napig nincs döntés Magyarországgal kapcsolatban, de korábbi számítások szerint a magyar gabonatermelők hektáronként 60 ezer forint vissza nem térítendő kompenzációs támogatást kaptak volna, ha Magyarország már az EU tagja.
L. L.
Amennyiben valóban megtörténik a váltás, az unióban régi vita dől el, a szakértők egy része ugyanis már jó ideje hangoztatja, hogy az agrártámogatásokat le kellene faragni, hiszen a 80 milliárd eurós EU-költségvetés fele még mindig ezekre megy el. A magyar termelők számára mindenesetre nem túl kedvező a hír, miután az EU-val az agrárfejezetről tavaly június 14-én elkezdődött tárgyalások legnagyobb tétjének éppen a közvetlen támogatások tűntek (NAPI Gazdaság, 2000., június 14., 3. oldal), a legérzékenyebb pontnak pedig az, hogy vajon kiterjesztik-e az új tagokra belépésük idejétől a közvetlen támogatási rendszert.
A téma iránti érzékenységet talán magyarázza, hogy az EU szántóterületének 28 százalékán - a 130 millió hektárnyi szántóföldből 36 millió hektáron - termelnek gabonát, az agrárágazatra jutó támogatások csaknem felét pedig a szántóföldi szektor hasítja ki magának. Magyarország 4,7 millió hektáros szántóterülete az EU hasonló területének 3,6 százaléka, de a gabonatermesztés aránya jóval nagyobb az uniósnál, 60 százalék körüli. A magyar földeken 12-14 millió tonna gabona termelésére van lehetőség, s a támogatással kapcsolatban más csatlakozni kívánó országok termelőihez hasonlóan sokan reménykednek a magyar gazdálkodók közül is. Az EU gabonarendtartása szerint a kompenzációs támogatás gazdasági évenként jár, összegének meghatározásához szükség van az úgynevezett regionális átlaghozam kiszámítására is. Utóbbiról a mai napig nincs döntés Magyarországgal kapcsolatban, de korábbi számítások szerint a magyar gabonatermelők hektáronként 60 ezer forint vissza nem térítendő kompenzációs támogatást kaptak volna 1999-ben, ha Magyarország már akkor az EU tagja.
L. L.
