A pénteki és a szombati vásárlások értéke kiemelkedik az átlagból, a vasárnapi vásárlás aránya viszont nem túl jelentős. Számottevő vasárnapi forgalom csak a hipermarketekben és a C+C áruházakban figyelhető meg, de ezekben is csak a vásárlások 6-8 százaléka jut a hét utolsó napjára. A magyar vásárlási szokások jellemzője, hogy az élelmiszer-vásárlások 71 százaléka déli 12 óráig lezajlik. Bár a délutáni kosarak értéke nagyobb, így is délelőtt folyik be a bevétel 64 százaléka. A délutáni és esti bevásárlás leginkább a hipermarketekre, a C+C áruházakra és a diszkontokra jellemző.
A magyarországi élelmiszer-kereskedelem tavaly mintegy 1550 milliárd forint árbevételt ért el. A bolttípusok, boltláncok kezdenek markánsan különbözni egymástól, ez a vásárlási szokásokra is hatással van. Igaz ugyan, hogy szupermarketbe többen és gyakrabban járnak, mint diszkontba, de az egy vásárlásra jutó átlagos költés - 1,42 ezer forint - egyharmaddal több a diszkontáruházakban. A vásárlás gyakoriságát tekintve az önálló kis boltok vezetnek, évi 160 alkalommal, a szupermarketekre átlagosan 65, a diszkontokra 53, a hipermarketekre pedig 27 vásárlás jut évente.
A hipermarketek 60 százalékkal növelték részesedésüket a forgalomban tavaly januárhoz képest. Pozíciójuk javulása elsősorban az önálló diszkontok és a C+C áruházak rovására történt. A nagy eladóterű üzletek térhódítása ellenére egyelőre tartják magukat az önálló kis boltok, de fokozatosan csökken a C+C áruházak részesedése. A koncentrációt jelzi, hogy a négy modern bolttípus tavaly januári 48 százalékos együttes részaránya idén 52 százalékra nőtt.
D. E. L.
