Balás Péter emlékeztetett arra, hogy a magyar-lengyel vámvitát egyelőre nem sikerült rendezni, bár Magyarország úgy véli, hogy Lengyelországnak a jelenlegi piaci helyzetben nem indokolt fenntartania a magyar kukoricára, búzára és sűrített paradicsomra korábban bevezetett, utóbb pedig meghosszabbított vámemelést. Lengyelország idén január 1-jétől a baromfi- és sertéshúsra is szigorúbb vámtételeket vezetett be. Erre Magyarország válaszintézkedéssel reagált, az azonos lengyelországi termékek esetében visszavonta a CEFTA-kedvezményeket, de bizonyos kvótákat meghagyott. Lengyelország nem tartotta jogszerűnek a magyar ellenintézkedést, és a CEFTA-megállapodásra hivatkozva fenntartja a jogot további magyar termékekkel kapcsolatos szigorításra. A lengyel kormány elvi szinten ugyanakkor arról döntött, hogy a fenti öt magyar agrártermékre teljesen megszünteti a CEFTA-kedvezményt.
A jövő héten esedékes következő találkozót beárnyékolhatja, ha beigazolódnak egyes hírek, amelyek szerint a lengyel kormány említett elvi döntése a napokban hatályba léphet. Ez Balás szerint csak újabb magyar ellenintézkedéseket indukálna, miközben mindkét félnek a megegyezés lenne az érdeke. Ezt bizonyítja a miniszteri szintű egyeztetés, amely kereskedelmi viták esetében általában nem szokásos. A helyettes államtitkár a találkozón képviselendő magyar álláspontról nem tudott konkrétumot mondani, szerinte azonban a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha mindkét fél minden intézkedését visszavonná, és visszaállítaná az eredeti CEFTA-kedvezményeket.
Az elmúlt két évben a magyar kereskedelmi többlet a kétoldalú kereskedelemben eltűnt, a legfrissebb statisztikai adatok szerint idén januárban 62,7 millió dollár volt a Lengyelországból Magyarországra irányuló - főként ipari - import értéke -, míg az oda irányuló magyar exporté 45,8 millió dollár. Most először már az agrártermékeknél is kismértékű magyar passzívum alakult ki a korábbi aktívummal szemben: a 6,36 millió dolláros magyar kivitelt 30 ezer dollárral haladta meg a lengyel.
L. L.
