Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kedvező makrogazdasági környezet elősegítette a magyar bankrendszer fejlődését, amivel párhuzamosan a jövőre vonatkozó várakozások is kedvezőbbek lettek. A rendszer tőkehelyzete továbbra is stabil, portfóliója, jövedelmezősége és költséghatékonysága javult, miközben a piaci kockázatoknak való kitettsége csökkent tavaly az elmúlt időszakhoz képest - áll a magyar pénzügyi rendszer stabilitásáról szóló jelentésben. A kevésbé szigorúan szabályozott nem banki közvetítők térnyerése tovább folytatódott 2000-ben, de ez nem növelte számottevően a rendszerszintű kockázatokat. A nem banki közvetítők alszektorán belül a banki háttérrel rendelkező intézmények fejlődtek a legdinamikusabban.
Az MNB tanulmánya szerint a magyar gazdaság az előző év folyamán kedvező külpiaci konjunkturális feltételek mellett, gyors ütemben növekedett, miközben az infláció mérséklődése elmaradt az előzetes várakozásoktól. A vállalati szektor finanszírozási igénye kismértékben nőtt, míg a háztartások megtakarítási hajlandósága a vártnál kisebb reáljövedelem-növekedés mellett az 1999-es - a korábbi éveknél alacsonyabb - szinten maradt. A jövedelemhelyzetekben bekövetkezett változások nem érintették jelentős mértékben a pénzügyi közvetítőrendszer kockázatait.
A fogyasztói árindex 1995 közepe óta látványosan csökkent, az elmúlt másfél évben azonban megtorpant a folyamat, aminek elsődleges okát az energiaárak 1999 közepétől megindult erőteljes emelkedésében látja a jegybank. Ehhez olyan exogén sokkok - a gyógyszer-ártámogatási rendszer megváltozása, illetve a nem feldolgozott élelmiszerek áremelkedése - járultak hozzá, amelyeknek az inflatorikus hatását a makrokereslet gazdaságpolitikai eszközökkel történő alakításával nem lehetett megakadályozni.
A vártnál magasabb tényleges inflációt nem kísérte a leértékelési ütem emelése, aminek következtében a forint reálárfolyama felértékelődött. A jegybank ezen túl tavaly októberben 100 bázisponttal megemelte az irányadó kamatot is, ezáltal igyekezve a minimálisra csökkenteni a kedvezőtlen folyamatoknak az inflációra gyakorolt hatását. Az infláció alakulásában a váratlan sokkok dominanciáját jelzi, hogy tavaly jelentősen megnőtt az inflációs előrejelzések hibája. Az egy évre előretekintő prognózis 1999 eleje óta nem mutatott ekkora abszolút különbséget a tényleges adathoz képest - áll a tanulmányban.
K. P. P.
