Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A bruttó hazai termék adatait 1995 óta teszi negyedévenként közzé a KSH, a növekedési ütemet mindig az előző év azonos időszakához képest számolva. Az Egyesült Államokban és az Európai Unió országaiban a magyarországitól eltérő módszert alkalmaznak, itt ugyanis a szezonálisan tisztított GDP-t osztják az előző negyedévi adattal. A két eljárás módszertanilag egyenrangú, de az aktuális történésekre való koncentrációja, valamint a bázishatás kiszűrése miatt a nyugati módon megadott szám többet mond - mondták el elemzők a NAPI Gazdaságnak.
A bruttó hazai termék nagyságát termelési és felhasználási oldalról is számítja a KSH. A nemzetgazdasági ágak termelése alapján számított adatok kizárólag az ágazatok 1995-ös bruttó hozzáadott értékei alapján súlyozott volumenindexeket tartalmaznak, míg a felhasználáson alapuló bontásban a dinamikákon kívül konkrét összegeket is közöl a statisztika. A változatlan áron számolt GDP képzésekor Magyarországon az 1995-ös év átlagos negyedévét veszik alapul. Ennek az az oka, hogy miután 1994-ben még nem számolt háromhavonta GDP-t a KSH, így a negyedéves dinamikák képzésének egyetlen módja az volt, hogy bázisnak az átlagos negyedévet választották.
A termelési és a felhasználási oldal közül ez utóbbi számításával kapcsolatban adódnak gyakrabban aggályok az elemzők körében. Ezen belül a „készletek állományváltozása” sor okozza a legtöbb fejtörést szakértői körökben. A kérdőíves adatgyűjtésen alapuló statisztika ugyanis a tényleges készletváltozáson túl máshova be nem sorolható tényezőket is a készletek közé sorol, ami kétségessé teszi az adatból levonható következtetések helytállóságát.
P. B.- K. P. P.
