Az egészségbiztosítási alapból januárban 5,5 milliárd forintot fordítottak a táppénzkiadásokra, ami 800 millióval haladja meg az időarányos előirányzatot. Idén összesen 56 milliárd forintot terveztek e kiadásokra, ami megegyezik a tavalyi tényleges ráfordítással. Úgy tudjuk, a túlköltés megakadályozása érdekében kormányzati előterjesztés készül a táppénzszabályok módosítására. A tavaly elfogadott törvénymódosítás 2001. január 1-jétől eltörölte a munkavállalói egészségbiztosítási járulék felső jövedelemhatárát. Ez azt jelenti, hogy míg korábban bizonyos jövedelem felett már nem nőtt a levont járulék összege, 2001-ben korlátozás nélkül levonják a 3 százaléknak megfelelő összeget. Ezzel összefüggésben változtak a táppénzszabályok is, ami a terven felül emelte a kiadásokat.
Az alap másik feszített előirányzata a gyógyszerkassza. Az előirányzat betartása érdekében az Egészségügyi Minisztérium az eredetileg tervezetthez képest fél évvel később, júliusban hajlandó befogadni az átlagosan 3,5 százalékos gyógyszeráremelést. Számítások szerint ez a döntés mintegy 22 milliárd forint megtakarítást hoz az alapnak. A tárca szerint a gyógyszerreklámok több esetben a hatékonyságában azonos, de drágább készítmények felé terelik a lakossági fogyasztást, ezért korlátoznák a gyógyszergyártó cégek promóciós kiadásait. Értesüléseink szerint a minisztériumban úgy kalkulálnak, hogy a júliusi áremelést is figyelembe véve az éves lakossági gyógyszerfogyasztást legalább 10 milliárd forinttal kellene visszafogni ahhoz, hogy a terven belül maradjon az idén 147 milliárdos gyógyszerkassza. Számításaink szerint ez azt jelenti, hogy utóbbi intézkedések nélkül mintegy 6-8 milliárd forint többletkiadás keletkezne a gyógyszerkasszában.
Mikola István egészségügyi miniszter szerint a két kassza kiadásainak alakulása nem ad okot aggodalomra. Az egészségbiztosítási alap januárban pénzforgalmilag 15 milliárdos deficittel zárt, ám a hiányt növelő intézményi előfinanszírozás későbbi visszafizetése miatt a költségvetési szemléletű mérleg kismértékű többletet mutat (NAPI Gazdaság, 2001. február 14., 1-3. oldal).
Mikola szerint az egészségügyi amortizációra mintegy 100 milliárd forintot kellene fordítani, ezzel együtt arra lát jó esélyt, hogy idén az alapellátás működtetési feltételeinek a javításához szükséges 15 milliárd forint fedezetét biztosítják a többletbevételek - derült ki a miniszter és Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnökének tegnapi tárgyalását követő sajtótájékoztatón. A tárcavezető szerint számos program vár még forrásra, ha az alapellátás fejlesztése elakadna a politika és az önkormányzatok esetleges ellenállásán. A háziorvosi praxis privatizációjának folytatásához ugyanis szükség van a kétharmados önkormányzati törvény módosítására. Cser Ágnes elmondta, hogy a kétéves költségvetésben nem látja a fedezetét az egészségügyiek évi 20 százalékos bérfejlesztésének. Pulay Gyula közigazgatási államtitkár szerint a büdzsé rendelkezik a törvényi kötelezettségekből fakadó 12-13 százalékos kötelező béremelés, valamint az egyeztetések révén kiosztásra váró további 7-8 százalékos bér fedezetével.
Baka Zoltán
