Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ma és holnap Szaúd-Arábiában tárgyal Orbán Viktor és Matolcsy György. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok egyelőre gyerekcipőben járnak. A két állam csupán 1995-ben létesített egymással diplomáciai kapcsolatot, majd egy évvel később kezdte meg működését a rijádi magyar nagykövetség. Szaúd-Arábia ma még nem tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO), bár a belépésről már előrehaladott tárgyalásokat folytat.
A kétoldalú kereskedelem szabaddevizás elszámolás keretében zajlik. A forgalom nem túlságosan jelentős. Az országba irányuló magyar kivitel 1995-ben 29 millió dollár volt, majd egy évvel később 34 millió dollárra nőtt, azóta pedig évi 25 millió dollár körül alakult. A tavalyi első 11 hónapban meghaladta a 25 millió dollárt, ezzel a külpiacok közül a 47. helyen állt.
Magyarország feldolgozott termékeket és gépeket ad el, emellett némi élelmiszerre is talál piacot az olaj hazájában. A termékek közül az export 40 százalékát hengerelt acéláruk tették ki, emellett a fényforrások, a gyógyszeripari termékek és az üvegáruk kelendőek. A Magyarországra irányuló szaúdi export minimális, tavaly csupán 2 millió dollár körül alakult. A magyar import legjelentősebb tételei a petrolkémiai és egyéb vegyipari alapanyagok. A két ország közötti tőkeforgalom minimális. A Magyarországon hivatalosan nyilvántartott bejegyzett cégek között 11 működik szaúd-arábiai eredetű tőkével.
Szaúd-Arábiában a legfelső gazdasági tanács éppen tegnap tette közzé azoknak a szektoroknak a listáját, amelyekben továbbra sem lehet kizárólagos külföldi tulajdonban lévő céget létrehozni. Tavaly áprilisban már feloldották azt a tilalmat, amelynek értelmében külföldi vállalatok csak helyi cégekkel társulva fektethettek be az országban, de mostanáig várni kellett a beígért tilalmi listára, amelynek nyilvánosságra hozatala lehetővé teszi a törvény végrehajtását. E szerint az olajtermelés, a pénzügyi szolgáltatások, a távközlés, a légi és tengeri közlekedés, az áramelosztás, a halászat, a hadiipar, az oktatás és a muzulmán zarándoklattal kapcsolatos szolgáltatások továbbra is csak a belföldi, illetve a vegyesvállalatok számára nyitottak.
A nyitásból elsősorban azok a külföldi cégek húzhatnak hasznot, amelyek vegyesvállalatok résztvevőjeként már jelen vannak az országban, főleg az építőiparban. A törvény annyiban is megkönnyíti a külföldi befektetők dolgát, hogy a külföldi cégek ezentúl korlátozás nélkül vihetnek be és alkalmazhatnak külföldi munkavállalókat, a vállalati nyereségadó pedig 45-ről 30 százalékra csökken. Abdallah herceg, a legfelső gazdasági tanács elnöke elsősorban azzal a céllal szorgalmazta a befektetések liberalizálását, hogy elősegítse a főként az olajszektorra épülő gazdaság diverzifikálását. Az elemzők számára mindazonáltal meglepő, hogy a pénzügyi szolgáltatások is a listára kerültek, miután a szaúdi bankrendszer elegendő tőkével rendelkezik, és nem szorul védelemre. A világ legnagyobb olajtermelő országa elsősorban nem tőke-, hanem technológia- és tudásimportra szorul.
Szaúd-Arábiában a legfelső gazdasági tanács éppen tegnap tette közzé azoknak a szektoroknak a listáját, amelyekben továbbra sem lehet kizárólagos külföldi tulajdonban lévő céget létrehozni. Tavaly áprilisban már feloldották azt a tilalmat, amelynek értelmében külföldi vállalatok csak helyi cégekkel társulva fektethettek be az országban, de mostanáig várni kellett a beígért tilalmi listára, amelynek nyilvánosságra hozatala lehetővé teszi a törvény végrehajtását. E szerint az olajtermelés, a pénzügyi szolgáltatások, a távközlés, a légi és tengeri közlekedés, az áramelosztás, a halászat, a hadiipar, az oktatás és a muzulmán zarándoklattal kapcsolatos szolgáltatások továbbra is csak a belföldi, illetve a vegyesvállalatok számára nyitottak.
A nyitásból elsősorban azok a külföldi cégek húzhatnak hasznot, amelyek vegyesvállalatok résztvevőjeként már jelen vannak az országban, főleg az építőiparban. A törvény annyiban is megkönnyíti a külföldi befektetők dolgát, hogy a külföldi cégek ezentúl korlátozás nélkül vihetnek be és alkalmazhatnak külföldi munkavállalókat, a vállalati nyereségadó pedig 45-ről 30 százalékra csökken. Abdallah herceg, a legfelső gazdasági tanács elnöke elsősorban azzal a céllal szorgalmazta a befektetések liberalizálását, hogy elősegítse a főként az olajszektorra épülő gazdaság diverzifikálását. Az elemzők számára mindazonáltal meglepő, hogy a pénzügyi szolgáltatások is a listára kerültek, miután a szaúdi bankrendszer elegendő tőkével rendelkezik, és nem szorul védelemre. A világ legnagyobb olajtermelő országa elsősorban nem tőke-, hanem technológia- és tudásimportra szorul.
(NAPI)
