Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar átlagfizetés mintegy három és félszeresét - átlagosan havi 290 ezer forintot - keresnek a német tőkerészesedéssel működő magyarországi vállalatok dolgozói - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (NMIKK) összesítéséből. Ez az adat nem tartalmazza a külföldi állampolgárságú alkalmazottak bérét. A német tulajdonú vállalkozások a követő beruházásokkal együtt összesen mintegy 20 milliárd euró értékben invesztáltak magyarországi beruházásokba. A cégek többsége a gép-, berendezés- és járműgyártásban, az elektrotechnikai és elektronikai iparban, valamint a külkereskedelemben és a szolgáltató szektorban működik.
A megkérdezett mintegy 1800 cég évente átlagosan 1,96 millió forint bruttó alapbért fizet szakmunkásainak és képzett alkalmazottainak, az ügyvezetőknek pedig mintegy 8,8 millió forintot. A nem vezető beosztású dolgozók bérezése között jelentős eltérések vannak. A fizikai munkások és alkalmazottak éves alapkeresete átlagosan 830 ezer forint, a vezető munkatársaké pedig mintegy 4,8 millió forint. Az alapbéren felül az összkereset 11-26 százalékának megfelelő mozgóbér egészíti ki a javadalmazást. A mozgóbér fizetése igen gyakori: az ügyvezetők 79 százaléka kap ilyen címen is fizetést, de ez az arány az alacsony beosztású alkalmazottaknál is eléri a 30 százalékot. Ezzel együtt a tipikus bruttó összkereset az ügyvezetők számára 5-15 millió forint között, a skála másik végét jelentő fizikai munkások és alkalmazottak körében pedig 0,5-1 millió forint között mozog. A kamara megállapítása szerint ezek az adatok gyakorlatilag megfelelnek az egy évvel korábbi felmérés tapasztalatainak.
A német tőkerészű vállalatok magyar viszonyok között korszerűnek mondhatók. Ezt igazolja, hogy kétharmaduk termelékenysége a németországi szint 75-100 százalék közötti sávjában található. Ezen belül a termelővállalkozások átlagos termelékenysége a németországi 76 százaléka, a kereskedelmi és forgalmazó vállalatoké pedig 62 százalék. A szolgáltató cégek viszont a németországi hatékonyság alig 41 százalékát tudják csak felmutatni.
A kamarai elemzés adatai szerint 2000-ben a német tőkerészesedésű vállalatoknál adott alapfizetések növekedése átlagosan 3 százalékkal haladta meg az inflációt, szemben az 1,2-1,4 százalékos nemzetgazdasági átlaggal. Meglehetősen differenciált volt a tavalyi béremelés: a nominális növekedés 6 és 24 százalék között mozgott. A megkérdezett német vállalkozások 2001-ben hasonló mértékben, mintegy 3 százalékkal tervezik javítani dolgozóik reálbér-pozícióját.
D. L.
