A biztosítási piac inflációt háromszorosan meghaladó tavalyi növekedése továbbra is elsősorban az életbiztosítások erőteljes növekedésének köszönhető: ennek az üzletágnak a 177,7 milliárdos tavalyi díjbevétele 47,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Rohamosan csökken a különbség az élet- és a nem életbiztosításokból befolyt díjak nagysága között, míg 1999-ben az összes díj 40 százaléka származott az előbbi üzletágból, addig tavaly már több mint 46 százalék.
Rohamosan növekszik a befektetéshez kötött életbiztosítások aránya az összes díjbevételen belül, ezeknek összege 1999-ben 29,4 milliárd forint volt, tavaly év végén pedig 76,8 milliárd. Ugyanakkor az egyszeri díjas befektetésekhez kötött életbiztosítási szerződésekre 47,2 milliárd forint díjat fizettek be az ügyfelek, ezek ugyanis általában olyan biztosítások, amelyekben a biztosítási elem minimális, a lényegük a befektetés. Azzal, hogy ezek egyszeri díjas konstrukciók, a biztosítóknak az eladásukból nem épül az állományuk, így azokat jövőre újra kell kötniük, ha „hozni”, vagy főként emelni akarják az idei díjszintet.
Az elmúlt két-három évhez hasonlóan tavaly is csökkent a biztosítási szerződések száma: 1999 végén 11,96 millió kontraktust kezeltek a cégek, tavaly év végére a számuk 11,27 millióra csökkent. Csaknem 100 ezerrel nőtt azonban a befektetéshez kötött szerződések száma, tavaly év végén ugyanis közel 250 ezret kezeltek a társaságok, egy évvel korábban pedig 150 ezret.
(NAPI)
