BUX 138405.87 -0,36 %
OTP 44850 -0,31 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A kincstárból is fizethetik a 15-20 milliárd forintos üzletrészhitelt

Miközben az érintettek szinte kivétel nélkül soron kívüli alkotmánybírósági kontrollt kértek a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrész-tulajdonosainak kifizetését meghatározó törvény miatt - az Alkotmánybíróságon (Ab) még az időpontját sem tudják az ügy tárgyalásának -, a kormány egyelőre nem döntött a törvény végrehajtási rendeletéről. A kormányülésen szóba került az a lehetőség is, hogy az alanyi jogú külső üzletrészesek kifizetéséhez a szövetkezetek az állami hitelt a jelenlegi verzióval szemben ne az ÁPV Rt.-től, hanem a Pénzügyminisztériumon (PM) keresztül a Magyar Államkincstártól kapják.

2001. február 7. szerda, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A keddi kormányülésen szóba került az a lehetőség is, hogy a mezőgazdasági szövetkezeteknek alanyi jogú külső üzletrész-tulajdonosaik kifizetéséhez az állami segítséget hitel formájában ne az ÁPV Rt., hanem a PM-en keresztül a Magyar Államkincstár adja. Erről Stumpf István kancelláriaminiszter beszélt lapunk érdeklődésére az Országgyűlés költségvetési bizottságának tegnapi ülése után. Arról már Borókai Gábor kormányszóvivő is beszámolt, hogy a külső üzletrészesek kifizetésének lebonyolítási költségeire kalkulált 2 milliárd forintot az agrártárcának kellene állnia, de ez a verzió még nem tekinthető véglegesnek - hangsúlyozta. A kormányszóvivői tájékoztatón kiosztott sajtóanyag szerint az érintett külső üzletrészesek kifizetéséhez szükséges 15-20 milliárd forint állami kölcsönt a privatizációs tartalékból biztosítják, azaz az ÁPV Rt. adja, fentiek alapján azonban ez sem okvetlen végleges, mivel a kormány a vonatkozó törvény ezt tartalmazó végrehajtási rendeletének tervezetét még csak első olvasatban tárgyalta (NAPI Gazdaság, 2001. február 7., 1-3. oldal).

Az ügy leghamarabb február 20-án kerülhet újra a kormány elé, az Alkotmánybíróság pedig - bár az eljáró bírákat már kijelölték -, jövő hét végéig napirendjére sem tűzi a szövetkezeti üzletrészekről szóló törvény egyes rendelkezéseit kifogásoló - jórészt soron kívüliséget kérő - beadványok tárgyalását. A soron kívüli eljárásra három esetben van mód: a köztársasági elnök előzetes normakontrollra irányuló kérelme, vagy a választási bizottság határozata ellen benyújtott panasz esetén, illetve, ha az Ab saját hatáskörében a társadalom széles rétegét illető kérdés miatt szükségét látja ennek.
Megfigyelők szerint csekély a valószínűsége, hogy az üzletrész-kifizetésekre vonatkozó igények benyújtásának várható, április 15-i határideje előtt Ab-határozat születhessen, bár ez sem teljesen kizárt. A lapunk által megkérdezett jogi szakértő szerint ha az Ab úgy dönt, hogy a jövőre nézve, határozathozatalának napjától semmisíti meg a jogszabályt, az addig kifizetett összegeket nem kell visszaadniuk a külső üzletrész-tulajdonosoknak. Amennyiben visszamenőlegesen, 2001. január 1-jei hatállyal semmisít az Ab, az eredeti állapotot kell helyreállítani.
D. P.-L. L.

Tóth Levente László
Tóth Levente László
Drávucz Péter
Drávucz Péter

Ez is érdekelhet