Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A március 1-jétől hivatalba lépő jegybankelnök szerint a jelenlegi makrogazdasági feltételek mellett nincs értelme változtatni a forint árfolyamrendszerén. Járai még pénzügyminiszterként 2001 második felére tette az árfolyamrendszer módosításának lehetséges időpontját, akkor feltételként 5-7 százalékos inflációt jelölt meg. Tegnap jóval óvatosabban fogalmazott, ezzel együtt nem zárta ki, hogy az áprilisban várható 0,1 százalékpontos csökkentés után idén tovább mérséklődjön a csúszó leértékelés üteme.
Járai elmondta, hogy az árfolyamrezsim folyamatos módosításának a híve. Szerinte a spekulatív tőkebeáramlás kivédése érdekében nem célszerű nyilatkozni az átá llás végleges időpontjáról.
Újságírók előtt elmondta: tavaly nyáron a folyó fizetési mérleg egyensúlyának megőrzése miatt a kormány nem látta célszerűnek, hogy az MNB javaslatának megfelelően kiszélesítse a forint árfolyamsávját. A forint esetleges felértékelődése ugyanis rontotta volna az exportteljesítményt.
Ha az export miatti aggodalom tavaly befolyásolta a döntést, úgy idén ez a megfontolás fokozottan érvényesülhet, hiszen a fő exportpiacok kilátásai nem rózsásak. Valószínűleg jórészt ez magyarázza, hogy Járai ősz óta óvatosabb lett az árfolyamrendszer ügyében - vélik elemzők. Az amerikai gazdaság lassulása Európa gazdaságán is nyomot hagy, márpedig a magyarországi export több mint 80 százaléka az EU-ban landol.
Járai 2006-2007 körül tartja reálisnak, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Monetáris Unióhoz (EMU). Szerinte az EU-csatlakozást követő 2-3 éven belül lehet bevezetni az eurót. Az elnökjelölt szerint megfelelő jegybanki eszközök alkalmazásával a tervezett 5-7 százalékos szintre csökkenthető idén az átlagos infláció. Feszültséget az élelmiszeripar és a szolgáltatások okozhatnak, ahol az árak növekedése várhatóan meghaladja az átlagos fogyasztói árindexet.
A volt pénzügyminiszter tovább kívánja erősíteni az MNB függetlenségét, amit a jegybanktörvény tervezett módosításában is rögzítene. A poszt várományosa növelné a jegybanktanács szerepét, amely a mostaninál gyakrabban ülésezne, a mandátumok ideje pedig a jelenlegi 3 évről 5 évre nőne. Járai bővítené a jegybanki eszköztárat és kiterjesztené az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési jogkörét az MNB-re. Szerinte az ÁSZ a jegybank működésével összefüggő ügyekben vizsgálódhatna, a monetáris politika irányításába azonban nem szólnának bele a számvevők. A jegybanki eszköztár bővítését többek között a betéti rendszer időtartamának meghosszabbításával, illetve a rövid távú, spekulatív célú befektetésekre kivetett adóval oldaná meg.
Járai szerint a monetáris politika célja az árstabilitás megőrzése. Kijelentette, hogy a jegybank élén átlátható monetáris politikát kíván folytatni. Úgy véli, hogy a kereskedelmi bankok után a nemzeti banknál is ideje bevezetni a nemzetközi számviteli szabályokat. Az elnöki poszt jelöltje szerint, az MNB-nél mérsékelni lehet a működéssel és a monetáris tevékenységgel összefüggő kiadásokat. Járai leválasztaná az MNB-től a nem jegybanki tevékenységeket.
B. Z.
