Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A törvény soron kívüli, visszamenőleges hatályú és teljes körű megsemmisítését kérve a Magyar Agrárkamara (MA) az Alkotmánybírósághoz fordult, a jogszabályt ugyanis 14 ponton alkotmányellenesnek ítéli. Az agrárkamara szerint a törvény egyebek mellett azért alkotmányellenes, mert 50 százalékos mezőgazdasági tevékenység határt ír elő a szövetkezetek részére, ugyanakkor e tevékenység tartalmát nem szabályozza. Erről alacsonyabb szintű jogszabály rendelkezik diszkriminatívan emberek egyes csoportjai - szövetkezetek - között. A külső üzletrésztulajdon névértéken történő visszavásárlásának meghatározásával a jogalkotó az érintett vagyont máshová csoportosítja át, a piaci viszonyoktól való teljes elvonatkoztatás ugyanakkor a MA szerint szintén alkotmányellenes. A jogszabály megkülönbözteti a kívülállókat is - kifizetésük kapcsán a hitelfelvétel lehetőség szempontjából is -, ezzel megint csak emberek csoportjai között tesz indokolatlan különbséget.
A MA elnöksége szükségesnek tartja a kívülálló üzletrészesek problémájának rendezését, ezt azonban a testület szerint a szövetkezeteket csak fokozatosan terhelő módon kellene megvalósítani, a jogszabály szerinti állami hitellehetőség helyett 20-25 milliárd forint állami támogatással. A törvény az agrárkamara szakértői szerint a mezőgazdaságból ma még pontosan fel nem becsülhető, de több tízmilliárd forintos tőkekivonást eredményez. A MA szerint a termelés emiatti csökkenése - ami Ebele szerint az 5-6 százalékot is elérheti - az EU-csatlakozás kapcsán évtizedekre több tíz milliárd forintot vonhat el évenként az agrártermelőktől.
L. L.
