Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mind több jel mutat arra, hogy a magyarországi vállalati szféra a munkaerőpiac növekvő munkanélküliségi állapota után - ami a kilencvenes évek elejét jellemete - helyenként tartós munkaerőhiánnyal szembesül. A cégek közül egyre többen arról számolnak be, hogy bizonyos munkakörökbe hosszabb ideje hiába keresnek megfelelő alkalmazottat. A növekvő strukturális feszültség már tükröződik a konjunktúrafelmérésekben is.
A Gazdasági Minisztérium munkaerő-piaci prognózisának adatai szerint a cégek mintegy 18 százaléka hiába próbál egyes állásaira dolgozót találni. Ez az érték minden eddigi felmérés legmagasabb adata, a „panaszkodó” vállalatok aránya fél évvel korábban még csak 16 százalék volt.
A feldolgozóiparban működő cégek negyedének - vállalat méretétől függetlenül - tartósan kielégítetlenek a munkaerőigényei. A kisebb építőipari társaságok, valamint a nagy kereskedelmi vállalkozások harmada szintén tartós munkaerőhiánnyal szembesül. Emellett a szállítási és távközlési cégekkel is mind gyakrabban fordul elő, hogy hiába keresnek egyes munkakörökre megfelelő embert. A tartósan betöltetlen álláshelyekre túlnyomórészt szakképzett fizikaiakat keresnek, de kisebb részben szakképzetlen fizikai állásokba sem találnak munkást. Egyelőre kérdés, hogy a tartós munkaerőhiány milyen bérnyomást okoz az egyes ágazatokban. Ez felvetheti a külföldi munkaerő alkalmazásának lehetőségét.
Ilyen körülmények közt átértékelődnek a kedvezőnek látszó munkastatisztikák. A múlt év utolsó negyedévében a foglalkoztatottak száma 54 ezerrel nőtt, miközben a munkanélküliek száma 21 ezerrel csökkent az előző év azonos időszakához képest - adta hírül pénteken a KSH. A felmérések szerint a munkavállalási korú népesség 66 százaléka van jelen a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma az utóbbi három hónap átlagában 3,9 millió volt. Az egy évvel korábbihoz képest javult a helyzet, mert a növekedés nagyobb, mint a mintavételi hiba - véli a KSH.
A munkanélküliek száma december végére 38 ezer fővel csökkent, ez szintén a hibahatárnál nagyobb javulást jelez. A nemzetközileg elfogadott, ILO-ajánlás szerint számított negyedik negyedévi munkanélküliségi ráta így 6,0 százalék volt, amely fél százalékponttal alacsonyabb, mint 1999 azonos időszakában. Ezen belül a férfiaknál 6,6 százalék, a nőknél pedig 5,3 százalék a ráta mértéke. Az összes munkanélküli 49,8 százaléka már legalább egy esztendeje keres munkát. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,7 hónap. Különösen magas a munkanélküliség a fiatalok körében. A 25 éven aluli fiatalok az összes munkanélküli negyedét adják, ebben a körben az átlagos munkanélküliségi ráta 11,9 százalék. Az adminisztratív forrásból származó statisztikák szerint december végén a regisztrált munkanélküliek száma 372 ezer volt. Az utóbbi egy évben a legnagyobb mértékben a Közép-Dunántúlon csökkent a munkanélküliség, 2000 decemberére 3,9 százalékra esett. Eközben a Nyugat-Dunántúlon kissé növekedett a ráta, de továbbra is 5 százalék alatt maradt. Az Észak-Alföld szintén pozitív irányba haladt, itt másfél százalékpont a csökkenés.
D. L.
B. Z.
