A kormány a BorsodChem körül kialakult helyzetről a Gazdasági Minisztériumtól, a Miniszterelnöki Hivataltól, valamint a PSZÁF-től kért jelentést január végén esedékes következő ülésére. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az eddig megismert fejlemények alapján nem zárható ki, hogy egyes intézmények nem a hatályos törvényeket betartva jártak el. A miniszter szerint a történtek megítélését nehezíti, hogy nem világos, milyen befektetői struktúra áll az orosz nemzetiségű tulajdonosok mögött.
Az ügy kormányzati értékelésekor nem az új befektetők nemzetisége, hanem a törvényesség lesz az első számú szempont. A miniszter úgy véli, hogy amennyiben a kormány elé kerülő jelentésekből törvénytelenségre lehet következtetni, akkor annak az államigazgatás részéről mindenképpen következménye kell hogy legyen.
Ez esetben szerinte a felügyeletnek kell eljárnia, amely rendelkezik az ehhez szükséges jogosítványokkal. A pénzügyminiszter szerint a PSZÁF eddig helyesen járt el. (A szervezet vizsgálatot kezdett és szerdán keresetet nyújt be a CIB Bank ellen.)
A miniszter továbbra sem tartja valószínűnek, hogy 2001-ben változzon az árfolyamrendszer, mivel idén várhatóan nem teljesülnek az ehhez szükséges makrogazdasági feltételek. Varga ebben az ügyben konzultált Surányi György jelenlegi és Járai Zsigmond leendő jegybankelnökkel is, ám erről bővebben nem kívánt nyilatkozni. Surányi tavaly júniusra időzítette volna a sávszélesítést, míg Járai - még pénzügyminiszterként - 2001 második felében tartotta indokoltnak a váltást. Utóbbi szerint ennél korábbi döntés a felértékelődő forint hatása miatt nagyobb kárt okozott volna az exporttevékenységet végző cégeknek, mint amekkora haszon származott volna az infláció gyorsuló csökkenéséből. A jegybankelnöki poszt várományosának álláspontja azért érdekes, mert vele kell egyetértésre jutnia Vargának az árfolyam-politika átalakítását illetően. Varga korábban 5 százalékos inflációhoz kötötte a sávszélesítést.
Baka Zoltán
Ez esetben szerinte a felügyeletnek kell eljárnia, amely rendelkezik az ehhez szükséges jogosítványokkal. A pénzügyminiszter szerint a PSZÁF eddig helyesen járt el. (A szervezet vizsgálatot kezdett és szerdán keresetet nyújt be a CIB Bank ellen.)
A miniszter továbbra sem tartja valószínűnek, hogy 2001-ben változzon az árfolyamrendszer, mivel idén várhatóan nem teljesülnek az ehhez szükséges makrogazdasági feltételek. Varga ebben az ügyben konzultált Surányi György jelenlegi és Járai Zsigmond leendő jegybankelnökkel is, ám erről bővebben nem kívánt nyilatkozni. Surányi tavaly júniusra időzítette volna a sávszélesítést, míg Járai - még pénzügyminiszterként - 2001 második felében tartotta indokoltnak a váltást. Utóbbi szerint ennél korábbi időpont a felértékelődő forint miatt nagyobb kárt okozott volna az exporttevékenységet végző cégeknek, mint amekkora haszon származott volna az infláció gyorsuló csökkenéséből. A jegybankelnöki poszt várományosának álláspontja azért érdekes, mert vele kell egyetértésre jutnia Vargának az árfolyam-politika átalakítását illetően. Varga korábban 5 százalékos inflációhoz kötötte a sávszélesítést.
A miniszter szerint nem jelenti az idei inflációs prognózisok feladását, hogy a kormány csatlakozott a versenyszféra bérmegállapodásához. A felek ugyanis 8 százalékos éves árindexet vettek alapul az erre az évre szóló 9,75-12,5 százalékos bérajánlás megkötésekor. Varga elmondta, hogy a közszférában ennél magasabb, 15-16 százalékos bérnövekedés valósulhat meg. A februárban esedékes 25 milliárd forintos bérkorrekciót valószínűleg kifizetik, bár a tavalyi kereseti adatok még nem állnak rendelkezésre.
Baka Zoltán
