A Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Rt. az ország legnagyobb távfűtő cége, 241 ezer lakást lát el a fővárosban hőenergiával, meleg vizet pedig valamivel kevesebb, mintegy 227 ezer lakásban szolgáltat. A vállalat 2000-ben csaknem 30 milliárd forintos árbevételt ért el.
Tavaly - az előzetes adatok szerint - némi nyeresége is volt a társaságnak, amely a megelőző két évben veszteséget szenvedett el. Minderről Sturdik Miklós, a Főtáv szóvivője számolt be, de rögtön hozzátette: az 1998-ban és 1999-ben keletkezett veszteség nagyjából megfelelt annak az összegnek, amelyet a cég szociális kompenzációra adott. (A kompenzációt nem a vállalat osztja szét a rászorulók között, hanem a fővárosi önkormányzat által létrehozott Hálózat Alapítvány.) Ha tehát nem kellett volna például 1999-ben 450, 1998-ban pedig 400 millió forintot erre a célra költeniük, akkor nullszaldós, illetve minimálisan nyereséges lett volna a részvénytársaság. 1999-ben 383 millió forint volt a Főtáv vesztesége, amelyet részben a díjhátralékok okoztak. (A részletes adatokat lásd a táblázatban.) A vállalat kintlévőségei jelenleg 2 milliárd forint körül mozognak.
A Főtáv - amely az államtól 1992-ben került a fővárosi önkormányzat tulajdonába - 1994-ben alakult részvénytársasággá, 1995-1996 fordulóján pedig a privatizációs pályázatot is kiírták; ez azonban megfelelő ajánlat hiányában eredménytelen lett.
A Budapesti Távhőszolgáltató Rt. vagyonában nem a fűtőművek képezik a legnagyobb értéket: a 28,36 milliárd forintos jegyzett tőkéből mintegy 24 milliárdot ugyanis a 460 kilométer hosszú vezetékrendszer képvisel, és csupán hatmilliárdot tesz ki a féltucatnyi fűtőmű, a 2500 hőközpont, a telephelyek, irodák és a többi vagyoneszköz.
Budapesten a távhőszolgáltatás Sturdik szerint két alapvető problémával szembesült a közelmúltban, és a helyzet azóta sem változott. Gondot okoz egyrészt az energiahordozók árának világpiaci drágulása, másrészt pedig a fogyasztók korlátozott fizetőképessége. Az energiaszolgáltatás drágulásában azonban nem kizárólag külső tényezők játszanak szerepet: a fűtőolaj, illetve a földgáz árának emelkedése csak az egyik faktor. (Budapesten elsősorban földgázt használnak a hőerőművek, de emellett olajat is égetnek.) Bécsben ugyanis felére lehetett csökkenteni a távhő árát azzal, hogy megépítették az osztrák főváros egészét behálózó vezetékrendszert, s versenyre kényszerítették a korábban monopolhelyzetben lévő hőerőműveket.
Budapesten a helyzet alig változott az elmúlt évtizedben: a lakótelepek építése, amelyekhez szigetszerűen elhelyezkedő fűtő-, illetve erőművek csatlakoznak, a nyolcvanas évek közepén leállt. Ugyanakkor a belváros legsűrűbben lakott részein - ahol a távfűtés környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból is indokolt lenne - nem történt fejlesztés. Budapesten a szakértők szerint szintén szükség lenne úgynevezett tranzitvezetékek építésére, amelyek nem a lakossági fogyasztókat, hanem a hőtermelő kapacitásokat kapcsolnák össze. Erre lehetne jó példa, ha megvalósulna az Észak- és Dél-Budát összekötő vezeték, amelynek nyomvonalát a már régóta tervezett főgyűjtőcsatorna építésével egyidejűleg jelölnék ki, és amelynek a helyét a csatornaépítéssel párhuzamosan készítenék elő.
A Főtáv szóvivője biztató fejleményekről is beszámolt: ha a belvárosban nem is, a II. kerületben felismerte az önkormányzat, hogy a Margit körút mentén az egyéni fűtést a légszennyezés miatt vissza kell szorítani. Ezért nemrégiben már a Széna térig jutott a távfűtési vezetékrendszer, amely a kelenföldi erőmű által termelt hőt továbbítja a Ganz-telepig. Ugyancsak Kelenföldről látják el - a Lágymányosi híd megépítése óta - a pesti oldalon az István kórházat, a IX. kerület jelentős részét is, miközben Dél-Budán, a XI., a XXII. és az I. kerületben régóta ez a létesítmény biztosítja a távfűtést.
Bár egységes hálózatról nem lehet Budapesten beszélni, a legújabb fejlesztések eredményeként Csepelt és Pesterzsébetet sikerült összekötni a Gubacsi hídon átvezetett csővel. A majdnem három kilométeres vezeték megépítése 800 millió forintba került. Ezt a beruházást az indokolta, hogy elkészült a Csepeli Áramtermelő Rt. (a brit Powergen Plc magyarországi leányvállalata) beruházásában a Csepel II, az új kombinált ciklusú erőmű, amely nem csupán villamos, hanem hőenergiát is termel. A Főtáv számára ez lehetővé tette, hogy leállítsa pesterzsébeti fűtőművét, és a Csepelen termelt olcsóbb energiával lássa el a XX. kerületi lakosokat is. Ennek eredményeként idén januártól 8 százalékos díjkedvezményben részesülnek a csepeli és az erzsébeti ügyfelek. (Csepelen 13 ezer, Pesterzsébeten 6,5 ezer lakásba jut el távhő.)
A kombinált ciklusú erőművek terjedése Budapest más térségeiben is lehetővé teszik a távhő árának csökkentését: a francia Eléctricité de France (EdF) által az elmúlt hetekben megvásárolt Budapesti Erőmű Rt. újpesti létesítményében például 2001 nyarán készül el egy kombinált ciklusú blokk, amely szintén az energia olcsóbbá válását eredményezheti.
A Budapesti Erőmű kispesti üzemében szintén hasonló fejlesztést terveznek, ennek határideje azonban még nincs kitűzve. Kispesten nemrégiben tűz ütött ki az erőműben, ennek leállása nyomán a kőbányai erőműre hárult az újhegyi lakótelep ellátása is. A nagyobb terhelés azonban Kőbányán is üzemzavart okozott, ezért a lakótelepen 24 órára leállt a távfűtés. Ehhez hasonló mértékű havária 25 éve nem történt a budapesti távhőszolgáltatásban. Sturdik Miklóstól megtudtuk, hogy a tűzeset és az üzemzavar nem a Főtáv, hanem a Budapesti Erőmű létesítményeiben történt. Ennek ellenére a távhőszolgáltató kárpótolja előfizetőit, és - jóllehet ezt a jogszabály nem írja elő - visszatéríti a szolgáltatási díjból a kiesett idővel arányos összeget.
Sturdik azt is hangsúlyozta, hogy az elmúlt években nem nőtt az egyéni ügyfelek száma, a Főtáv árbevételének 80 százaléka azonban továbbra is a lakásfűtésből származik. Ugyanakkor a nem lakossági (intézményi, közületi) felhasználók kezdik ismét felfedezni a távhőszolgáltatás előnyeit (olcsóság, megbízhatóság, létszám-megtakarítás). Tavaly például 60 megawattal nőtt a nem lakossági megrendelőktől igényelt teljesítményük, ez ebben a piaci szegmensben 25 százaléknál is nagyobb bővülést jelent. A Főtáv teljes teljesítménye - éves szinten - 1700-1800 megawatt körül mozog, ebből körülbelül 200 megawattot használnak fel az intézményi, közületi és ipari fogyasztók.
Szegő Iván Miklós
