Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány nem hajlandó kompenzálni az új gyógyszerárak bevezetésének csúszása miatt a gyógyszergyártóknál keletkező bevételkiesést, s az idén legfeljebb 4,2 százalékos áremelést hajlandó elfogadni a cégek részéről - tette egyértelművé lapunknak Mikola István.
A gyógyszerárak három évre szóló megállapításáról folyó egyeztetések, illetve a már aláírt szándéknyilatkozat szerint a gyártók januártól emelhették volna ilyen mértékben az áraikat, ám a miniszter szerint legkorábban február végén, március elején nőhetnek a tarifák. Ez azt jelenti, hogy a szándéknyilatkozatban foglaltak ellenére a gyártók a tervezett 6 százalékos infláció 70 százaléka helyett legfeljebb 58 százalékát tudják az idén érvényesíteni áraikban.
A társaságokat ez kész helyzet elé állítja, ám a gyógyszerár-támogatási rendszer stabilitása és kiszámíthatósága most fontosabb, mint az elmaradt bevétel kompenzálása - derül ki a cégek reakcióiból (NAPI Gazdaság, 2001. január 17., 3. oldal). Mikola elmondta, hogy új partneri viszony kialakítására törekszik a gyártókkal, aminek a lényege, hogy a cégek járuljanak hozzá az egészségügyi rendszer felesleges kiadásainak mérsékléséhez. A miniszter szerint a társaságok saját működési kiadásaik racionalizálásával, például a promóciós kiadások csökkentésével segíthetik a tárca terveinek megvalósítását.
Mikola szerint a büdzsé idei többletbevételei biztosítják a költségvetésben tervezett 20 százalékos béremelés feletti keresetnövekedést az egészségügyben. A miniszter a Pénzügyminisztériummal folytatott tárgyalásai alapján lát jó esélyt a forrásbevonásra. A várható többletbevételek ügyében Varga Mihály pénzügyminiszter már jóval óvatosabban fogalmazott lapunknak adott előző heti interjújában. Némi koherenciazavar mutatkozik a Széchenyi terv bővítésével kapcsolatban tett miniszteri nyilatkozatok között is. Mikola szerint a gyógyturizmuson túl további egészségügyi programok is helyet kaphatnak a fejlesztési tervben, amikre szerinte külön támogatás biztosítható. A támogatott programok közé többek között az intelligens betegkártya bevezetését, illetve az informatikai adatbázisok integrálását vonná be, amelyekre összesen több tízmilliárd forintra lenne szerinte szükség. A pénzügyminiszter egyetértett ezekkel az elképzelésekkel, a szükséges forrásokat azonban csak a gyógyturizmusra szánt keretből tartja előteremthetőnek. A gyógyturizmus a turizmusfejlesztési fejezeten belül szerepel, utóbbira pedig két év alatt összesen 53,1 milliárd forintot szánnak a Széchenyi terven keresztül.
B. Z.
