Hosszas kihordási idő után végre napvilágot látott a magyarországi fizikai és szellemi infrastruktúra megújítását célzó Széchenyi terv pénzügyi oldala. A gazdasági tárca elkészítette a hét program és azok alprogramjainak állami társfinanszírozási pénzigényét a következő két költségvetési évre. Ezzel párhuzamosan már hat program szövege is napvilágot látott, csupán az autópálya-program részletes kidolgozása van hátra.
Az már korábban biztossá vált, hogy a Széchenyi terv keretében rendelkezésre álló teljes állami forrás 2001-ben 295,8 milliárd forint, a következő évben pedig 11,7 százalékkal emelkedve 330,8 milliárd forint lesz. A legnagyobb kiadást - két év alatt összesen 53 milliárd forintot - az autópálya-fejlesztés soros feladatai - az M3 és az M7-es, valamint a szekszárdi Duna-híd - igénylik, bár ez az összeg tartalmazza a vasúti, a regionális repülőtéri, valamint az ár- és belvízmegelőzési alprogramok költségeit is. A másik nagy infrastrukturális projekt a lakásprogram, amire évi 70 milliárd forintot szán a minisztérium.
A többi program közül a vállalkozáserősítési tűnik a legnagyobbnak, ám az még mindig nem világos, hogy ennek három alpogramja - hídképző (beszállítói), vállalkozásfejlesztési és befektetésösztönző - közül melyikre mennyi pénz jut. A kutatás-fejlesztési program a rá fordított források tanúsága szerint csak jövőre teljesedik ki. E program a maga három alprogramjával alapvetően az oktatási tárca felügyelete alatt fut, és kiegészül más minisztériumok K+F támogatásaival. Az információs társadalom- és gazdaságfejlesztési program, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal visz, szintén jól jár egyik évről a másikra. A vállalkozáserősítő és a turizmusfejlesztési program alapvetően a már futó, és bejáratottnak számító három célelőirányzatra - kis- és középvállalkozói, gazdaságfejlesztési, turisztikai - épül. A legkisebb a regionális gazdaságépítést célzó, amely igencsak szűkös keretből gazdálkodva szeretne öt különböző célnak is megfelelni.
D. L.
