Magyarországon minden társadalmi réteg számára – különböző állami eszközök biztosításával – belátható időn belül elérhetővé kell válnia az élethelyzetnek és a jövedelmi színvonalnak megfelelő lakhatásnak – tűzi ki célul a Széchenyi terv részeként most napvilágot látott lakáspolitikai program. A stratégiai cél – évi 40 ezer új lakás megépítése – elérése érdekében négy alprogramot dolgoztak ki: a lakásállomány bővítésére, a korszerűsítésére, a lakáshitelezés korszerűsítésére és a bérlakásszektor részarányának növelésére. A fejlesztés révén keletkező többletjövedelem egy része az államháztartásban is megjelenik, aminek révén a költségvetés számára a szektor bővítésére fordított források megtérülnek.
Az elmúlt ötven esztendőben a lakásfelújítások és -korszerűsítések nem követték a szükséges felújítási ciklusokat, sőt a felújítások gyakran elmaradtak – állapítja meg a dokumentum. Ennek következtében a lakóépületek többsége nem felel meg a hatályos műszaki – elsősorban hőtechnikai – előírásoknak. A szükséges felújítás elmaradása leginkább a nagyvárosokban épült többlakásos, valamint a privatizált épületekre jellemző. A lakóépületek mintegy 55 százaléka felújításra szorul, ráadásul az állomány tizede megérett a bontásra.
A lakáshitelezés korszerűsítését célzó alprogram számos eszközt kíván használni. Az általános kamattámogatás intézménye már működik, a lakáshitelek mögötti állami garanciavállalás is él. A jövő évtől érvényes a 35. évüket be nem töltött fiatalok első lakástulajdonának megszerzésekor a fizetendő illeték 50%-ára, de legfeljebb 40 ezer Ft-ra vonatkozó illetékmentesség, az új lakás vásárlása pedig illetékmentes. A program a lakástakarék-pénztári betétek adókedvezményekor a megtakarítás 20 százalékával, legfeljebb 12 ezer forinttal kalkulál évente. Emellett a helyi önkormányzat által nyújtható kamatmentes kölcsönt, illetve részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatást is felsorolja. A munkáltatói támogatás intézménye pedig adómentes támogatás nyújtását teszi lehetővé a lakásépítéséhez.
D. L.
