Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) szerint a minimálbérrel és a bérterhekkel kapcsolatos intézkedések hatására a főfoglalkozású egyéni vállalkozók többletterhe a minimálbér szerinti kivét után jövőre meghaladja a 105 ezer forintot. Az érintett vállalkozások többletterhelése jövőre összességében eléri a 20 milliárd forintot.
A szövetség számításai szerint a vállalkozók 70 százaléka a minimálbér alapján fizet járulékot. E vállalkozók jövőre a 40 ezer forintos minimálbér és járuléka után éves szinten összesen 73 080 forintot fizetnek ki. A kivéthez kapcsolódó jövedelemadó mértéke évi 34 800 forint lesz, ezzel együtt az emelt minimálbér hatásaként a vállalkozói kivét többletterhe évi 105 360 forintra emelkedik.
A kormány döntése alapján az idei 25 500 forintról jövőre 40 ezer forintra emelkedik a minimálbér összege. A tb-járulék 2 százalékponttal, 31 százalékra csökken, az egészségügyi hozzájárulás pedig az idei 3900 forintról 4200-ra emelkedik.
A munkavállalót alkalmazó vállalkozó többletköltsége a minimálbér-emelésre visszavezetve éves szinten meghaladja a 230 ezer forintot. A munkaadónak a béremelés 174 ezer, a járulékokkal együtt pedig 230 640 forintjába kerül.
Az Iposz szerint egyetlen minimálbéren fizetett alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó éves többletterhe akkor is meghaladja a 300 ezer forintot, ha saját maga számára csak a kötelező járuléktöbbletet fizeti, s a bértöbbletet nem veszi ki a vállalkozásból. A szövetség szerint azonban ez nem teljesíthető, ha a vállalkozás meg akar felelni a Pénzügyminisztérium által minden évben közzétett minimális jövedelmi elvárásnak. A többletkiadások fedezetét kizárólag többletbevétel kompenzálhatja, ám az ennek fedezetéhez szükséges többletárbevétel - 10 százalékos nyereséghányad mellett - 1,4-1,8 millió forint.
Az Iposz megállapítja azt is, hogy az elkövetkező években prognosztizált 5-6 százalékos gazdasági növekedéstől, valamint a Széchenyi tervben foglaltaktól várt élénkülés a kis- és középvállalkozások körében a tervezettnél egy-két évvel később lesz érzékelhető.
(NAPI)
