Az adótörvényben a legjelentősebb koncepcionális változások a társasági adó esetében voltak. A külföldi befektetőket legérzékenyebben a forrásadóval kapcsolatos szigorítások érintik. Bővült az osztalék- és a forrás-adóköteles kamat köre, és az új törvény bevezette a rejtett osztalék fogalmát. Ez olyan esetekre vonatkozik, amikor a külföldi anyavállalat magyarországi leánycégének a szokásosnál magasabb kamattal ad hitelt. A kamatfelárat a törvény rejtett osztaléknak minősíti és osztalékként adóztatja. Általános tendenciának tekinthető, hogy az adóalap védelmében a törvényhozók „visszavettek” bizonyos könnyítéseket - például az értékcsökkenés, a céltartalékképzés és az értékvesztés elszámolásában.
A legtöbb, 140 változás a személyi jövedelemadóról szóló részben volt. A cégek többségének panaszait az váltotta ki, hogy 2001-től az üzleti reprezentáció minden esetben természetbeni juttatásnak számít, így 44 százalék szja, valamint - ha a reprezentáció alanya magyar - 11 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli. Ha ezenkívül az alany a cég munkavállalója, akkor további három százalék munkavállalói járulék is fizetendő. Azzal, hogy például az üzleti ebédet elfogyasztók állampolgárságát és munkaviszonyát is igazolni kell, a változás eséllyel pályázhat a legnehezebben nyilvántartható és ellenőrizhető kötelezettség címére is.
Az áfatörvény változása - egyebek mellett -, hogy meghatározták a koncessziós díjak adókötelezettsége keletkezésének időpontját, továbbá, hogy az alanyi adómentes alanyoknak ezentúl az importszolgáltatások után fel kell számítani az áfát, ha a teljesítés belföldön történt.
T. K.
Tóth Katalin