Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos döntések várható hatásait az érintettek és a kormány ellentétesen ítéli meg. A kabinet szerint a minimálbér 40 ezer forintra emelése a versenyszférában mintegy 80 milliárd forinttal növeli a bérköltségeket, amit azonban ellensúlyoz az adó- és járuléktörvényeknek a vállalkozásokra nézve kedvező módosításával a gazdaságban maradó 152 milliárd forint. A módosítások közül kiemelkedik a tb-járulékkulcs csökkentése a mostani 33-ról 31 százalékra, ami a kabinet szerint önmagában összesen 70-80 milliárd forint megtakarítást jelent a vállalkozásoknak.
A nyereséges kis- és középvállalkozások fejlesztési forrásaik bővítése érdekében adókedvezményt vehetnek igénybe a 2000. december 31. után megkötött beruházási hitelek kamatai után. Az adókedvezmény adóévenként a fizetett kamat 40 százaléka, de nem haladhatja meg az 5 millió forintot. Az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató mikro- és kisvállalkozások 10 millió forintig igénybe vehető adókedvezménye is a vállalkozásokat ösztönző körbe tartozik. Az érintett cégek azonban a beruházás üzembe helyezését követő 4 évig nem idegeníthetik el az így beszerzett, a törvényben tételesen felsorolt eszközöket. Másik lényeges változás, hogy évi 100-ról 200 ezer forintra emelkedik azon tárgyi eszközök értéke, amelyeknél értékcsökkentést lehet érvényesíteni.
Az új számviteli szabályok szerint a követelésekre is értékvesztést kell elszámolni, illetve azt bizonyos esetekben vissza kell írni, ami az adózásban eddig alkalmazott gyakorlat módosítását igényli. A törvény változatlanul elismeri a gazdálkodóknál az adóévben elszámolt értékvesztés egy részét - a késedelem mértékétől függően a követelés értékének 2, 5, 25 százalékát -, az el nem ismert rész pedig a követelés behajthatatlanná válásakor érvényesíthető az adóalapban. Az egyéni vállalkozóknál a veszteségelhatárolás szabálya úgy módosul, hogy az első 3 év helyett az első 4 év vesztesége számolható el korlátlan ideig. A hitelintézeteknél, a pénzügyi és a befektetési vállalkozásoknál a szolgáltatásból származó követelésekre elszámolt értékvesztés - a jelenlegi szabályoknak megfelelően - a jövőben is érvényesíthető lesz az adóalapnál.
A társaságiadó-előleg fizetési szabályai úgy változnak, hogy a jelenlegi 3 millió helyett 5 millió forint fizetendő adó esetén kell az adózónak havonta adóelőleget fizetnie. A törvénymódosítások érintik az átalányadózás szabályait is. A vélelmezett költséghányad a nem meghatározott tevékenységet végző, főfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében a jelenlegi 35-ről 40 százalékra, a kiegészítő tevékenységet végzőknél pedig 17-ről 25 százalékra emelkedik. Az áfatörvény változásával az éves szinten 8 millió forintot el nem érő bevételt produkáló vállalkozónak lehetősége nyílik arra, hogy az éves bevallás helyett negyedéves bevallási rendszerre térjen át. Ide kapcsolódik, hogy a készpénzzel és készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén kérésre az egyszerűsített számla helyett számlát is kiállíthat a vállalkozás. Ebben az esetben azonban a teljesítés időpontja a jelenlegi szabályokat fenntartva a készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés időpontja marad.
A helyi adózás úgy módosult, hogy a tevékenységüket jogelőd nélkül kezdő vállalkozásoknak nem kell adóelőleget fizetniük az adókötelezettség keletkezésének évében. Az átalányadózó egyéni vállalkozók pedig egyszerűsített módon fizethetnek iparűzési adót. A számviteli törvény módosítása nyomán a gazdasági társaságok egy részének 2001-től lehetősége lesz a naptári évtől eltérő üzleti évre való áttérésre, amit az adóhatóságnak az üzleti év fordulónapjának megjelölésével kell előzetesen bejelenteni. Az adókötelezettségek teljesítésének időpontját az üzleti évhez igazodva, a naptári évnek megfelelő gyakorisággal és időpontokkal állapítja meg a törvény. A tőkeszámlán elhelyezett értékpapírok árfolyamnyereségének nulla kulcsa jövőre 20 százalékra emelkedik.
Baka Zoltán
