Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A százszázalékos állami tulajdonban lévő, részvénytársasági formában működő Diákhitel Intézet mögött állami garancia áll majd, így az intézet várhatóan az állampapír-piaci kamatszinthez hasonló kamatokkal jut forrásokhoz a pénzpiacon - mondta lapunknak Gilly Gyula, a Felsőoktatási Fejlesztési Programok Irodájának főosztályvezetője. Ehhez jön még további 3-4 százalékpont, ami abból adódik, hogy feltehetőleg nem az összes hitelfelvevő fizeti vissza tartozását. Így a diákok a jelenlegi kamatszintet alapul véve 13-15 százalékos kamat mellett vehetnének fel hitelt. A hitelnek a legnagyobb előnye, hanem az, hogy jövedelemarányosan lehet törleszteni.
Így a hitelt felvevő biztos lehet benne, hogy csak akkor követelnek tőle törlesztést, ha megfizetni is képes azt - vagyis nem kell „csengetnie” majd például a gyesen, gyeden lévőknek. A piac nem tudja kezelni azt a problémát, hogy a hitelt kérelmező diák jövőbeli jövedelme bizonytalan. Nem képes pontosan előre jelezni a jövőbeli pénzáramlásokat - fix összegű törlesztés esetén ugyan könnyű lenne a részletek meghatározása, de előfordulhat, hogy a hitelfelvevőnek nem lesz jövedelme, amiből törleszthetne. A jövedelemarányos rendszerben pedig eleve megjósolhatatlan, mennyit is fog havonta törleszteni a hitelt kérelmező tanuló. Az információhiány miatti esetleges piaci kudarcot kezeli szerepvállalásával az állam - érvel Gilly.
A diákhitelrendszer bevezetésének fontos célja az oktatáshoz való egyenlőbb hozzáférés biztosítása - ezért a hitelfelvételnek egyetlen feltétele lesz csupán: a kérelmező akkreditált felsőoktatási intézmény magyar állampolgárságú, adóazonosító jellel rendelkező hallgatója legyen. Ez is eltérés a hagyományos banki gyakorlattól - hiszen ott ebből a szempontból kontraszelekció működik: a nagyobb fedezettel rendelkező tehetősebbek könnyebben, olcsóbban jutnak hitelhez.
A program kidolgozói a fejlett országokban - például Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Új-Zélandon - működő hasonló rendszerek tapasztalatai alapján arra számítanak, hogy nagyjából lineárisan növekvő ütem mellett, 5-7 éven belül a diákok 80-90 százaléka él a hitelfelvétel lehetőségével. Ez 240 ezer felsőoktatási hallgatóval és a jövő évre megadott 210 ezer forint hitelmaximummal számolva 50 milliárd forint finanszírozási igényt jelent.
Pálvölgyi Balázs
Így a hitelt felvevő biztos lehet benne, hogy csak akkor követelnek tőle törlesztést, ha megfizetni is képes azt - vagyis nem kell „csengetnie” majd például a gyesen, gyeden lévőknek. A piac nem tudja kezelni azt a problémát, hogy a hitelt kérelmező diák jövőbeli jövedelme bizonytalan. Nem képes pontosan előre jelezni a jövőbeli pénzáramlásokat - fix összegű törlesztés esetén ugyan könnyű lenne a részletek meghatározása, de előfordulhat, hogy a hitelfelvevőnek nem lesz jövedelme, amiből törleszthetne. A jövedelemarányos rendszerben pedig eleve megjósolhatatlan, mennyit is fog havonta törleszteni a hitelt kérelmező tanuló. Az információhiány miatti esetleges piaci kudarcot kezeli szerepvállalásával az állam - érvel Gilly.
A diákhitelrendszer bevezetésének fontos célja az oktatáshoz való egyenlőbb hozzáférés biztosítása - ezért a hitelfelvételnek egyetlen feltétele lesz csupán: a kérelmező akkreditált felsőoktatási intézmény magyar állampolgárságú, adóazonosító jellel rendelkező hallgatója legyen. Ez is eltérés a hagyományos banki gyakorlattól - hiszen ott ebből a szempontból kontraszelekció működik: a nagyobb fedezettel rendelkező tehetősebbek könnyebben, olcsóbban jutnak hitelhez.
A program kidolgozói a fejlett országokban - például Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Új-Zélandon - működő hasonló rendszerek tapasztalatai alapján arra számítanak, hogy nagyjából lineárisan növekvő ütem mellett, 5-7 éven belül a diákok 80-90 százaléka él a hitelfelvétel lehetőségével. Ez 240 ezer felsőoktatási hallgatóval és a jövő évre megadott 210 ezer forint hitelmaximummal számolva 50 milliárd forint finanszírozási igényt jelent.
Pálvölgyi Balázs
