Az FVM elemzése szerint az élelmiszeripar termelési értéke évi 1300-1400 milliárd forint, ez az utóbbi időben a feldolgozóipar 14 ágazata között a második-harmadik helyet jelentette. A termelés volumenének az 1990-es évtized során bekövetkezett csökkenése, majd stagnálása után tavaly az élelmiszeripar már 2,6 százalékkal növelte a kibocsátását. Az értékesítésben döntő belföldi eladások 5,8 százalékkal nőttek, s ez a tendencia a foglalkoztatottság és a reáljövedelmek javulásával remélhetőleg folytatódik. A tárca szakértői szerint ebből a szempontból biztatóak az idei első nyolc havi adatok, amelyek a termelés 8, s a belföldi értékesítés 7 százalékos növekedéséről tanúskodnak.
A feldolgozott élelmiszerek mintegy 20 százaléka külföldi piacokon talál vevőre.
Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnerei évek óta az EU tagországai, együttesen 40 százalék körüli részesedéssel. Az FVM szerint ez is jelzi, hogy az iparág meghatározó szakágazatai állják a versenyt a legerősebb konkurensekkel is. Az EU mellett jelentős felvevőpiacok a CEFTA- és a FÁK-országok is.
A magyar élelmiszeripar tulajdonszerkezeti átalakulásának első szakasza gyakorlatilag befejeződött: a szaktárca adatai szerint tavaly az ágazat jegyzett tőkéjén belül az állami tulajdon aránya már 1 százalék sem volt. A privatizáció során a külföldi befektetések viszonylag magas, mintegy 63 százalékos arányt értek el, ami a mobilizálható hazai magántőke hiányából is következett. A nagy nemzetközi cégek tulajdonosként való megjelenése ugyanakkor több szakágazat - például az üdítőital- és édességgyártás, sör-, illetve dohányipar - területén felgyorsította a termékváltást, a műszaki-technológiai modernizációt.
A magyar élelmiszeriparban a beruházások értéke minden korábbit felülmúlva, csaknem 80 milliárd forintot tett ki tavaly, ez 5 százalékkal több az előző évinél. Az utóbbi időben megvalósított beruházások egyre inkább a piaci alkalmazkodási képesség javításához, a termelés hatékonyabbá tételéhez kapcsolódnak a kapacitások bővítése helyett.
L. L.
