Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ÁPV Rt. jövő évi privatizációs bevételeiből fizetné ki a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrész-tulajdonosait névértéken az állam, ez 20-25 milliárd forint kiadást jelent mondta lapunknak Csatári József, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának kisgazda alelnöke. Borókai Gábor kormányszóvivő a keddi kormányülés után jelentette be, hogy az állam valamilyen formában részt vállal a külső üzletrész-tulajdonosok kártalanításában, részleteket azonban nem árult el, csupán annyit: a kártalanításról szóló jogszabálytervezet egyeztetését a héten befejezik.
A 2001/2002-es költségvetési törvénytervezet szerint ugyanakkor a privatizációs bevételből nem lehet kifizetni a külső üzletrész-tulajdonosokat. A költségvetésben a privatizációs szervezet kiadásaként jövőre 180,5 milliárd, 2002-ben pedig 95 milliárd forintot határoz meg. A lehetséges kiadási célokat a törvénytervezet 11. számú melléklete tartalmazza, a törvénytervezet viszont még azelőtt készült, hogy a koalíciós egyeztetés során körvonalazódott volna a fenti megoldási lehetőség. A kiadásokon felüli bevételekből 20 milliárd forintot a privatizációs tartalék növelésére, az ezen felüli bevételt pedig az államadósság csökkentésére kell fordítani. Ha tehát a kormány a privatizációs bevételekből kívánja rendezni a külső üzletrész-tulajdonosok ügyét, akkor módosítani kell a tervezeten.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) hatástanulmánya szerint 60 milliárd forint lehet a mezőgazdasági szövetkezeti külső üzletrésztulajdonok értéke, és más érintettek is 20 milliárdot jóval meghaladó összegről nyilatkoztak. Ennek ellenére az állami szerepvállalás szóba kerülése óta a szövetkezeti tagok kártalanítása kapcsán csak 20 milliárd forintos kiadási vonzatot emlegetnek a döntéshozók (NAPI Gazdaság, 2000., szeptember 20., 1-4. oldal). A nem teljesen egyértelmű nyilatkozatok egy költségmegosztás lehetőségét is nyitva hagyják, ami azért sem lenne meglepő, mert az FVM korábban azzal számolt, hogy a kültagok üzletrészét a szövetkezeteknek kell névértéken megváltaniuk.
Az állami szerepvállalás szóba került a kormány november 1-jei ülésén is, de a kabinet további egyeztetésre visszaadta a tervezetet, mert nem látta tisztázottnak, hogy hány személyt érintene és mennyi költségvetési kiadással járna a javaslat elfogadása. A kormány már akkor keresni kezdte a szükséges forrást, miután mondta akkor Borókai a 2001/2002-es költségvetésben nincs erre fedezet.
L. L.
