A kormány legutóbbi stratégiai elemzése szerint az 1998 és 1999 közötti 4-5 százalékos növekedést követően 2000-ben várhatóan 5-6 százalékkal bővül a bruttó hazai termék volumene, azonban ennek valóságos vásárlóértékét mintegy 0,5 százalékponttal csökkenti a világpiaci olajárak emelkedése miatt keletkező cserearányromlás. A növekedés exportorientált, tartóssá válását megalapozza a beruházások magas dinamikája, az évről évre emelkedő foglalkoztatás. A gazdaság fejlődése lehetőséget nyújt a fogyasztási szint mértéktartó, de rendszeres növelésére is. Javul a versenyképesség, az ágazati és a vállalkozói struktúra a piaci követelményekhez alkalmazkodva fejlődik. Az államháztartás hiánya és a költségvetés adósságállománya a GDP arányában folyamatosan csökken, az idén ezek a ráták 3,5 százalékra, illetőleg 60 százalék alá süllyednek. A stratégia szerint a folyó fizetési mérleg GDP-hez viszonyított évi 4-4,5 százalékos hiánya a külső eladósodás folyamatos mérséklődése mellett, nagyrészt a külföldi működőtőke és a portfólióbefektetések révén finanszírozható.A stratégia szerint az infláció idén egy számjegyűvé válik. A maginfláció és a fejlett országok árnövekedésétől való eltérés csökken, így az infláció tendenciája tartósan a további mérséklődés irányába mutat. Az éves átlagos infláció az 1999-es 10 százalékról 2003-ig 3-5 százalékra csökken. Az idén várható éves inflációcsökkenés az olaj- és az élelmiszerárak alakulása miatt azonban számottevően kisebb a tervezettnél. A Magyarország fejlődése szempontjából meghatározó térségekben tartósan kedvezőek a konjunktúrakilátások. Az OECD-országok növekedése két évtized óta a leggyorsabbnak ígérkezik 2000-ben. Az előrejelzések az eurózónában jövőre némi lassulást, de még mindig 3 százalék fölötti növekedést várnak. A 2002-2005 évek átlagára az OECD 2,3 százalékos növekedést jelzett előre. A prognózisok az infláció ideihez képest változatlan vagy némileg lassúbb ütemével számolnak, amit bizonytalanná tesz az olajár jövőbeli alakulása.
(NAPI)
**** KERETBEN ****
Korlátozott a kamatpolitika
A monetáris politikát érintő elemzés szerint a kamatpolitika csak korlátozottan lesz használható gazdaságpolitikai befolyásoló eszközként a közeljövőben. A 3 évre szóló elemzés szerint a kamatpolitika autonómiája az árfolyamrendszer változása utáni egyszeri növekedés után feltehetőleg újra beszűkül és a nominális kamatok követik az infláció mérséklődő trendjét. A PM úgy véli, hogy a reálkamatok alakulását az elkövetkező években is nagyrészt külső tényezők határozzák meg.
