Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szeptemberi - minden várakozást meghaladó - 10,3 százalékos infláció, a jegybank erre reagáló 100 bázispontos kamatemelése és a gázárak várható emelésének - elemzők által 1 százalékpontnál kisebbre várt - inflációs hatása megkérdőjelezi a 2000. évi áremelkedést 9,5 százalékra váró előrejelzéseket.
A gazdasági tárca szeptember közepén publikált elemzésében ismerte el először, hogy az éves infláció feltehetően meg fogja haladni a 9 százalékot. A júliusi inflációs trendforduló után ekkor már nyilvánvaló volt, hogy még ha augusztustól kezdve el is tekintenek a piaci indíttatású áremelésektől - azaz csak a pontosan előre jelezhető állami árintézkedésekkel számolnak -, akkor is 9,01 százalékra jön ki az éves átlagos áremelkedés. Az azóta megismert, a tavalyi időszak hasonló hónapjainak inflációs adatait rendre meghaladó ez évi adatokkal számolva megfigyelők szerint a fogyasztói árak emelkedése a kevéssé valószínű 0 százalékos piaci áremelés mellett is eléri idén a 9,53 százalékot.
A lapunk által megkérdezett elemzők a július óta a tavalyi havi inflációkat rendre egyre jobban meghaladó havi áremelkedések után, a júliusi gázáremelés és a korrekciós jellegű élelmiszerár-emelkedés hatásának lecsengésével dezinflációra, a tavalyinál kisebb áremelkedésre számítanak. Hegyi Ádám, az IE-New York Bróker Rt. makrogazdasági elemzője és Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. vezető elemzője egyaránt 10,2-10,3 százalékos inflációt vár októberre, 10,1 százalékot novemberre, és decemberre számol az infláció 10 százalék alá csökkenésével. Ezzel az éves infláció a korábbi várakozásokat meghaladóan, 9,7 százalékra emelkedhet.
PÁLVÖLGYI BALÁZS
**** KERETBEN ****
A dinamikus UPS
A PM számításai szerint a Mol által az ipari fogyasztók részére szállított földgáz árának november elsején életbe lépő 43 százalékos emelésének 0,1-0,2 százalékpontos közvetlen inflációs hatása lesz. Közvetett hatások is jelentkeznek, s ezek további 0,1 százalékpontot jelentenek. Mindezeket együttvéve a PM azzal számol, hogy ez a gázáremelés legfeljebb 0,3 százalékponttal emeli az éves átlagos inflációt. Így a minisztérium nem módosítja 2001-re meghirdetett 5-7 százalékos inflációs prognózisát.
Megfigyelők szerint nem valószínű, hogy az áremelkedés jelentősen meghaladja a 0 százalékos piaci áremelés feltételezésével számított értéket, az év végi hónapok áremelkedései ugyanis kisebb súllyal szerepelnek az átlagos éves inflációban. Az árszínvonal emelkedése két fő tényezőre bontható: az 1999-ből áthúzódó és a tárgyévi áremelő hatásra. Az előbbi jelzi a múlt év adott hónapja és decembere közötti áremelkedést - az áthúzódó hatást, ami nyilván az idő előrehaladtával, az összesített hónapok számának csökkenésével elenyészik -, az utóbbi pedig a múlt év decembere és a tárgyhó közötti árhatást. Ezt a két számot összeszorozva megkapjuk az előző év azonos időszakára vetített áremelkedést. Ezeknek a hó/hó mutatóknak az átlagolásával kapjuk az éves inflációt.
