A magyar gazdaság széles alapokon nyugszik, az EU-csatlakozás távlatai kedvezőek, jelentősen mérséklődött a folyó fizetési mérleg hiánya, a tőkebeáramlástól erősödött a forint - írja a Deutsche Bank elemző részlege (DBR). Megemlíti ugyanakkor az infláció csökkenésének megakadását. A DBR arra számít, hogy a magyar gazdaság idén és jövőre is legalább 5,5 százalékos GDP-növekedést produkál. Az Európai Unió belső nehézkessége miatt nem valószínű a 2004 előtti csatlakozás. Az EU-tagság perspektívája ugyanakkor fegyelmezően hat a koalíciós kormányra - szól a tanulmány -, mégsem zárható ki, hogy a 2002 tavaszán esedékes parlamenti választások előtt nem lesz elegendő a politikai erő fontos reformtervek végrehajtásához. A közlekedési infrastruktúra kiépítése és a helyi önkormányzatok reformja mindazonáltal már elkezdődött, az egészségügy sürgető reformját viszont elnapolták.
A gazdasági növekedés oszlopai közé sorolják a frankfurti elemzők az eurózóna országaihoz való szoros kötődést, a közvetlen külföldi tőkeberuházások által gerjesztett termelékenységnövekedést és a változatlanul alacsonynak számító munkabéreket (havi 320 euró). Erősödik a belföldi kereslet is, főleg a beruházások következtében, ám a DBR szakértői nem látnak a gazdaság túlhevülésére utaló jeleket. Szerintük az államháztartás idei hiánya kisebb is lehet a tervezett GDP-arányos 3,5 százaléknál. Ezt azzal indokolják, hogy az adóbevételek a tervezettnél jóval gyorsabban növekednek, miközben a kamatcsökkentések tehermentesítik a büdzsé kiadási oldalát. A 2001-re kitűzött 3 százalékos deficit elérését mégis becsvágyónak tartja a tanulmány és felhívja a figyelmet a regionális fejlesztés fontosságára, valamint kiemeli a tőkefedezeti nyugdíjbiztosításra való átállás jelentős állami forrásigényét.
P. B.
